Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - Dr. Füle István (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A 4-es főközlekedési út miért kerül rendszeresen háttérbe a közlekedésfejlesztési koncepciókban, s így a költségvetési pénzek odaítélésében?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
2959 Dr. Füle István (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A 4es főközlekedési út miért kerül rendszeresen háttérbe a közlekedésfejlesztési koncepciókban, s így a költségvetési pénzek odaítélé sében?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Füle István úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez: "A 4es főközlekedési út miért kerül rendszeresen háttérb e a közlekedésfejlesztési koncepciókban, s így a költségvetési pénzek odaítélésében?" címmel. Dr. Füle István képviselő urat illeti a szó. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1997ben az ország gazdasági növekedése meghaladja a 3 százalékot, elérheti a 4 százalékot is. Ezen örvendetes számok mögött rendkívül nagy területi különbségek húzódnak meg. Így az Alföld két nagy régiójában, az ÉszakAlföldön, illetve a DélAlföldön stagnál, illetve továbbra is csök ken a GDP. JászNagykunSzolnok megyében az ipari termelés az első félévben például az országos 8 százalékos növekedéssel szemben 2 százalékkal csökkent. Hasonló adatokkal találkozunk a vállalkozók számát illetően is. S ha már a vállalkozásokat említjük, a kkor ki kell térni arra is, hogy a nemzetközi befektetések körülbelül 10 százaléka jön a térségbe, ami rendkívül kevés, főleg ha a fejlettségi szintet is figyelembe vesszük. Úgy gondolom, ez sem véletlen. JászNagykunSzolnok megyei, de általános tapasztal at, hogy a tőke oda megy, ahová fizikálisan is el tud jutni. Ha az infrastruktúra állapotát figyelembe vesszük, az Alföldre egyre nehezebben tud eljutni, s egyre inkább szűk keresztmetszetté válik a 4es főközlekedési út. Ma már egyre többször a kritikus á llapotot meghaladva, több szakaszon túltelítetté vált. Néhány jellemző adat: Az abonyi átkelési szakaszon 10 903 jármű az átlagos napi forgalom, amelyből 2022 a nehézgépjárműforgalom. Ez folyamatosan emelkedik, és Törökszentmiklóson a 46os számú főút cso mópontjában már 16 967 jármű az átlagos napi forgalom, amiből 2214 a nehézgépjármű. Ezzel azt is jelzem, hogy számunkra kritikus szakasznak és így támogatandónak a SzolnokTörökszentmiklós közötti szakasz tekinthető, majd ezt követően a SzolnokAlbertirsa közötti szakasz. S minthogy az M4es jelen helyzetben igen távolinak tűnik, közlekedni pedig már ma sem lehet, így a jelenlegi út négysávosítása már most sürgető a jelzett szakaszon. Az összehasonlítás érdekében jelzem, hogy az említett csomópont értékeit a főközlekedési utak átlagértékei rendre alulmúlják. A legnagyobb értéket a 2es számú főút Pest megyei szakasza produkálta 14 389 jármű/nap forgalommal. Hiába tehát a tőke vonzását elősegítő adókedvezmény, ha a tőke nem tud eljutni a célterületre megfelel ő infrastruktúra hiányában. Az Alföldön élők kénytelenek azt tapasztalni, hogy az egyébként is fejlett Dunántúl infrastruktúrája jóval fejlettebb, a források aránymegosztásában továbbra is kedvezőbb helyet foglalnak el az indokoltnál. A források esetében t ehát az arány változtatása is lehet megoldás, de nem gondoljuk, hogy a benzin adótartalma növelésével lehet és kell megoldani a kérdést. A jelenleg kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezők szolidaritásával is számolunk, hiszen a kimutathatóan több jövedele mből lehet finanszírozni akár az autópályadíjakat is. Mi szívesen cserélnénk ezekkel a területekkel.
