Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
296 amire odafigyelt a világ ebben az agrárágazatban. Önök teremtettek olyan helyzetet, amikor ennek az agrárértelmiségnek menekülni kellett az ágazatból, és kereste a lehetőséget, hogyan tudná túlélni azt az időszakot, amit önök fémjeleztek 1990 és 1994 között. Arról nem beszélnek, hogy önök teremtettek olyan helyzetet, amik or nem az agrárértelmiség és nem a helyben lakók tudták megszerezni a földet, hanem nagyon sok településen azok és olyan személyek, akik soha életükben nem jártak azon a településen, soha az életben nem volt közük a mezőgazdasági termeléshez (Az elnök a cs engő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és mára nagyon sok helyen többségi tulajdont tudtak szerezni azok rovására, akiknek ma is ott, azon a településen kell megélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kösz önöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kristóf István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Csatlakozva a Solymosi József által elmondottakhoz, szeretném leszö gezni, hogy Gyimóthy képviselő úr alapvető tévedésben van, amikor azt állítja, hogy a kárpótlási árverések során a helyben lakó agrárvezetők és a menedzsment szerzett nagymértékű és nagy értékű kárpótlásiföldtulajdont. Én magam a munkahelyemen és mostani választókörzetem területén mintegy ötven kárpótlási árverésen vettem részt, így állítom magamról, hogy nagyjában tisztában vagyok azzal a folyamattal, ami ott lezajlott. Tapasztaltam azt, hogy nem helybeli agrárvezetők és nem helybeli, a mezőgazdaságból él ők jelentek meg ezeken a kárpótlási árveréseken 304060 tárcsával, hanem olyan személyek, mint ahogy elhangzott, akit addig a falu területén nem is láttak, és miután megszerezte a termőföldet, azután sem fognak majd látni. A faluközösség ellenőrző és kont rolláló szerepe érvényesült, tisztelt képviselő úr, a helyben lakók esetében, és figyelemmel kísérték, illetve a lehetőség határain belül elkövettek mindent, hogy e rossz kárpótlási törvény ellenére a helyben lakók közül senki se szerezzen olyan mértékű an yagi előnyt az árveréseken, amely erkölcsileg már nem vállalható. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓ THY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Solymosi képviselőtársunk szövetkezeti vezetőként mondja, hogy az ellenzék és én szapulom a szövetkezetvezetőket. A következőt mondom: szerintem a becsületes szövetkezeti vezetőknek sem érdeke a mostani kormány által beterjesztett törvényjavaslat. Elmondom. Hosszú évekig nem lesz anyagi esélyegyenlőség a külfölddel szemben, és épp a szövetkezeti vezetőket fogja megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a szövetkezetek átalakuljanak szolgáltató szöv etkezetekké úgy, mint ahogyan NyugatEurópában is szokás. A másik: a helyben lakók. Kristóf képviselőtársam, ha ezt elemezzük, azért vegyük már észre, hogy tőkével általában a szövetkezetvezetők rendelkeztek (Közbeszólás: Nem igaz!) , nem pedig az egyszerű csibegondozó vagy mondjuk, a traktoros! Amikor itt a kárpótlás volt, ne felejtsék el, egy társadalmi igazságosságnak mindenhol érvényesülni kellett. Érdekes módon a volt szocialista országokban nagyon sok helyen létrejött legalábbis a részleges reprivatizá ció. Magyarországon sajnos az egyik legrosszabb módon történt, elismerjük, a kárpótlás, a licitálásos. De tisztelt kormánypárti képviselők, miért nem segítettek akkor abban? Egyedül a Független Kisgazdapárt volt, amely végig kitartott a reprivatizáció mell ett, és ma
