Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHWARCZ TIBOR, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
2917 Súlyos gondnak tartjuk mi is, hogy az alapok vagyonával kapcsolatban folytatódik a vagyonfelélés állami kényszere. Ezek voltak azok a főbb gondok, amelyek miatt úgy gondoljuk, helyesebb lenne, ha ez a törvényjavaslat visszavonásra kerülne, és az Egészség- és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal nagy obb szinkronban - ha nem is teljes szinkronban - kerülne benyújtásra egy új javaslat, akkor is, ha természetesen ez már esetleg nem kerülhet elfogadásra ebben az évben, de inkább legyen egy jó törvényjavaslat és egy jó döntés, amely lehetőleg nem igényel m ajd pótköltségvetést, mint egy ilyen törvényjavaslat. Mindezek alapján a költségvetési bizottság kisebbségi véleménye az, hogy mivel már eleve pótköltségvetést feltételez ez a törvényjavaslat, mi általános vitára ezt nem tartottuk alkalmasnak. Köszönöm fig yelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a szociális bizottság véleményének ismertetésére kerül sor. A többségi véleményt dr. Bedő Tibor, a kisebbségit dr. Pusztai Erzsébet ismerteti. M egadom a szót dr. Bedő Tibornak, a szociális bizottság előadójának a többségi vélemény ismertetésére. (Dr. Schwarcz Tibor jelentkezik.) Elnézést, közben jelezték, hogy nem Bedő Tibor úr, hanem Schwarcz Tibor úr mondja el a bizottság többségi véleményét. Me gadom a szót Schwarcz Tibor úrnak. DR. SCHWARCZ TIBOR , a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális és egészségügyi bizottság 1997. november 5én megtá rgyalta a fenti törvényjavaslatot, és 8:4 arányban általános vitára alkalmasnak találta. A szavazati arányból nem derül ki, hogy mi, kormánypárti képviselők csupán azért tartottuk hosszas vita után általános vitára alkalmasnak ezen törvényjavaslatot, mert bízunk abban, hogy a központi költségvetés tárgyalása során módosító javaslatokkal sikerül forrásokat irányítani ebbe a társadalombiztosítási költségvetésbe, mert ellenkező esetben sok helyen ezen költségvetés számai nem tarthatók, irreálisak, és sem az eg észségügy, sem a nyugdíjágazat zavartalan működését nem teszik lehetővé. Az idén már szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása esetén már eleve benne legyen a pótköltségvetés szükségessége is. Másrészt a beterjesztésnek vol t egy apró szépséghibája, éspedig az, hogy az ÁSZ véleményét csak szóban hallottuk. Mi elnéztük ugyan ezt az apró, formai hibát, azóta már ismerjük az ÁSZ véleményét írásban is. A bizottsági vita során elhangzottakból a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnö két szeretném idézni: "Látszólag úgy tűnik, hogy a nyugdíjbiztosítás és a Pénzügyminisztérium között teljes konszenzuson nyugvó költségvetés került benyújtásra. A nyugdíjbiztosítási ágnak a jövő évben a reformmal szembe kell néznie, és a reformnak az össze s kiszámíthatatlan következményével is valamilyen módon azonosulni kell. Tény és való, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a PM között nagyon hosszas vita után kialakult egy megállapodás. A megállapodásnak egyébként pontosan az volt az értelme és lén yege, hogy miután minden tételsornál alapvetően eltért a véleményünk a PM által beállított tételektől, ezért próbáltunk egy olyan megállapodást kötni, amelynek segítségével ezek az abszolút eltérő megítélések és álláspontok az alap számára, a pénzügyi egye nsúly számára kezelhetőkké válnak. A Nyugdíjbiztosítási Alap a beterjesztett törvényjavaslat egyetlen tételével szakmailag nem tud azonosulni." (11.20) Itt elsősorban a bázis kérdése, a rokkantnyugdíj megosztása, a kötelező vagyonfelélés kérdései, az év kö zben várható további, a 19 százalékos emelésen felüli nyugdíjemelés kérdése is elhangzott elsősorban a kérdés finanszírozási vetületében, magyarul, a szükségessé váló második nyugdíj
