Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2890 Nem az a célunk, tisztelt képviselő úr, hogy a kormánytöbbség egy kérdésben leszavazza az ellenzéket, és ilyen módon formálisan felhatalmazza a kormányt, hanem arra van szükség, hogy itt valóban egy közös megbeszélés során véleménycsere alakuljon ki, é s a véleménycsere nyomán egy olyan álláspontot tudjunk kialakítani, amit nem kifelé, a közvélemény felé kell képviselnie, hogy melyik párt képviseli jobban a magyar érdekeket, szemben a másik párttal, hanem az lenne ennek a célja, hogy valóban a lehető leg jobb legyen a kormányzat tárgyalódelegációjának az álláspontja. Sajnáljuk, hogy nem jött létre ez a bizottság, de azért a képviselő úr - és nyilván az ügy iránt érdeklődő képviselők és a közvélemény - tud róla, hogy a magyar tárgyalódelegációnak az álláspo ntja ebben az ügyben világos. A magyar kormány tárgyalódelegációja egyrészről a bősnagymarosi szerződés célkitűzéseit - ez benne van a hágai ítéletben , másfelől pedig a hágai ítéletben foglaltakat, a rendelkező részben és az ajánlásokban foglaltakat tek inti olyannak, aminek a keretein belül lehetőség szerint megállapodást kell létrehozni a szlovák tárgyalódelegációval. Nekünk meggyőződésünk, hogy a hágai ítélet kapcsán itt nem kell se győzelemről, se veszteségről, se sikerről beszélni. A hágai ítélet ado tt, a hágai ítélet keretein belül, amennyiben erre a fogadókészség a másik részről megvan, létrehozható egy olyan megállapodás, ami az ítélet keretein belül maradva a lehető legjobban szolgálja a köztársaság, köztük természetesen az ellenzéki pártok érdeke it is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabad György frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Néppárt megnyilatkozásaival, sőt, az Országgyűlésben kedvezően fogadott kezdeményezésével adta jelét annak, hogy milyen mértékben tartja fontosnak Magyarország NATOcsatlakozásának ügyét, és tám ogatja azt a kezdeményezést, hogy a magyar nép alkalmat nyerjen e véleményének kinyilvánítására. Hadd mondjam azt, hogy politikusként is, történészként is seregestől elhangzó érveket tudok és tudnék támogatni e kérdéskörben. Mégis, egyre szeretném ráirányí tani a figyelmet, amiről viszonylag kevés szó hangzott el: arra, hogy hogyan érvényesül az ebben a kérdéskörben folyó vitákban a veszélytudat kérdése. A magyar történelem a maga megrázkódtatásaival jól példázza - én most nem fogom - azt, hogy ezeréves útja során mikor működött egészségesen és veszélyeket elhárítóan a veszélytudat, megkímélve az országot és népét a további megpróbáltatásoktól, és mikor volt az, hogy az oszlató törekvések - a jóindulatból vagy a helyzet felismeréséből eredőek - az ellenkező i rányba hatottak, bizonyos mértékig elaltatták a veszélytudatot, és ebből súlyos következmények származtak. (9.00) Ma Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az adott pillanatban - reméljük, hosszabb időn át is - a békés fejlődés útjára lé pett régió tagja, és reméljük, hogy sikerül ennek a régiónak nagyobb megrázkódtatások nélkül átlépni az európai fejlődés követelményeihez vezető kaput, azt is mondhatom, a jövendő kapuját. De szükséges - személy szerint szükségesnek tartom - figyelmeztetni egyes semlegesség mellett érvelőket, akik érveléséből hiányzik - sokan elmondták már , hogy a semlegességet mivel lehetne biztosítani - véleményem szerint az adott körülmények között saját erőből nem lehet , és hiányzik érvelésükből a figyelmeztetés arr a, hogy ebben a régióban még roppant feszültségek felhalmozottságáról kell beszélni. Ha arra gondolunk, hogy tőlünk délre milyen megoldatlan problémák vannak, hogy északra, egészen a Baltitengerig, milyen megoldatlan problémák vannak, és hogy keletre tőlü nk milyen feszültségek halmozódtak fel, és ebből a felhalmozott feszültségtömegből nem ritkán korábbi diktatúrás állapotokra, korábbi birodalmi törekvésekre célzó
