Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2824 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzász ólásra megadom a szót Lövey László képviselő úrnak, MSZP. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én nem vitatom, hogy csökkenteni kell azoknak a szervezeteknek a számát, ahol előírt a kötelező tagság. Viszon t a Szőlő és Bor Terméktanács nem ilyen szervezet, ott nem kötelező a tagság. A Hegyközségek Országos Tanácsának a piacszabályzó feladattal való megbízása és az ezzel kapcsolatos magatartásuk egy kicsit az "ide nekem az oroszlánt is" felállást juttatja esz embe. Én nagyon kíváncsi leszek - természetesen tiszteletben tartva Orosz Sándor képviselőtársam előbb elmondott véleményét - arra, hogy mit fog mondani a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa akkor, amikor a piaci elemzések azt mutatják, hogy x borvidéken lényeges en kevesebb bort kellene termelni. Ugyanis a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a borvidékek képviselőiből áll. Hogyan fogja őket a saját termelésük korlátozására bírni az a szervezet, aminek ők kötelezően tagjai, és azt várják el, hogy az a szervezet érvényesít se az ő érdekeiket, holott az elemzések azt mutatják, hogy az ő érdekük most éppen az volna, hogy ne termeljenek például annyit. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólalásra megadom a szót Orosz Sándor képviselő ú rnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Nagyon röviden: nem érdekérvényesítés a szó valódi értelmében, hanem a szőlészek, borászok és az ezen termékek forgalmazásával foglalkozó gazdasági önigazgató szervezet ez a köztestület, ez a bizonyos h egyközségi szervezetrendszer. Ez az egyik. Ebből következik, hogy nem feltétlenül úgy működik, mint amit egy érdekképviselettől elvárnak. A másik: való igaz, hogy a terméktanácsok születésüknél fogva az az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alap ján jöttek létre, de köztestületi jellegűket az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény erősítette meg, egyidejűleg a hozzájuk fűzött szabályozási technikák, miszerint bizonyos - például szőlőtermesztéssel kapcsolatos - támogatást csak termékt anács tagja szerezhet meg, ezek azt jelentik, hogy kötelező tagság uralkodik ott is. A harmadik megjegyzésem - és ez egy általános érvényű megjegyzés - ahhoz társul, ha úgy gondoljuk, hogy az agrárgazdaságban mégpedig a magyar agrárgazdaságban azok a makro ökonómiai összefüggések is érvényesüljenek, amit egyébként szeretnénk, hogy az ország egésze szempontjából érvényesüljenek, hogy kifele egy exportorientált agrárgazdaság lehessen, akkor számtalan olyan helyen, amikor ezt meg lehet tenni, az egyéb óhatatlan ul ellenérdekelt felek - kereskedők, feldolgozók, alapanyagtermelők - egy hajóban eveznek helyzetét kell tudnunk kialakítani. Erre is egy jó példa ez a hegyközségi törvénymódosítás, ami azt jelenti, hogy egyébként mindazok az emberek - és ezt meg szeretné m ismételni , akik ma a terméktanácsban (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) szerepelnek, kötelező érvénnyel tagjai valamely hegyközségnek, és én ebben látom a garanciát. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A rész letes vitát lezárom. Kis Zoltán államtitkár a jövő heti ülésünkön sorra kerülő szavazás előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.
