Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2822 Ha ezzel egyetértenek, kézfelemeléssel szíveskedjenek kifejezni véleményüket. (Szavazás.) Köszönöm. Látható többsége az Országgy űlésnek az indítványt elfogadta. Megkérdezem, kíváne valaki szólni. Megadom a szót Lövey László képviselő úrnak, MSZP. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet 18. § (3) bekezdé se a) pontjának elhagyását javasoltam, amit egyetlen bizottság sem támogatott, és az előterjesztő képviselője sem, ennek ellenére, kérem, engedjék meg, hogy elmondjam indokaimat. A hegyközségi törvény meghozatalakor a cél az volt, hogy a szőlőtermesztés és a magyar bor eredetvédelme érdekében egy olyan szervezet jöjjön létre, amely önszabályozáson alapul, és így lehetővé teszi azt, hogy minden borvidék a maga sajátosságainak megfelelően alakítsa ki szervezetét. Minekutána ez a szervezet elkezdett működni, e z idáig terjedő működése alatt kiderült, hogy a törvény több helyen módosításra szorul, és a törvénytervezet ezeket, az eddig felmerült hiányosságokat igyekszik pótolni. A törvénytervezettől véleményem szerint teljesen idegen, hogy ebben a törvényben az ag rárpiaci rendtartásról szóló törvényt módosítsuk. Indokaim a következők. A jogszabálymódosítás ilyen formája összekeveri, összemossa a termelésszabályozást és a piacszabályozást. A hegyközségi törvény egyértelműen a termelésszabályozást és az erre létrejö tt szervezet működését írja le, a most benyújtott módosító javaslatok ennek tökéletesítését tűzik ki célul, és azt hiszem, sikerül is ezt megvalósítaniuk. Amennyiben a hegyközségeknek, a Hegyközségek Országos Tanácsának terméktanácsi funkciókat adunk, akko r ezzel az fog bekövetkezni, hogy a húsz borvidék képviselőiből álló terméktanácsnak nemcsak a bor előállítására vonatkozó szabályokat kell meghoznia, hanem a piac szabályozását is magára kellene vállalnia. Ez alapvetően ellentétes azzal, aminek alapján a hegyközségi törvényt annak idején meghoztuk, ugyanis nemzetközi példákra hivatkozva akkor azt mondtuk, hogy a hegyközségi törvényt azért kell meghoznunk, hogy a termelésszabályozási funkciókat egy szervezet kezébe adjuk. Akkor senki nem akarta azt, hogy ug yanennek a szervezetnek a kezébe adjuk a piacszabályozást, mert a piacszabályozásra egy jól működő szervezet, a Szőlő és Bor Terméktanács most is működik. Ha most az eddigi, korábban felállási gondokkal küszködő, most már azokkal nagyjából bíró hegyközsége k a most következendő feladatokkal fognak majd foglalkozni, ki fog derülni, hogy az eddig el nem ért célok, nevezetesen a regisztrálás és az eredetigazolásoknak a kiállítása olyan nagy feladatot ró számukra, hogy ez a szervezet képtelen lesz a piacszabályo zást is ellátni. Ezért kérem azt, hogy gondoljuk meg, ennek a törvénynek a keretében a hegyközségeknek piacszabályozási funkciókat is adjunk. Véleményem szerint a hegyközségi szervezet még a mostani módosításokat figyelembe véve is, ezeknek sikerességét fi gyelembe véve is képtelen lesz ellátni ezt a feladatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, nem indítok el egy lavinát mostan i reagálásommal. Mindenképpen úgy gondolom, hogy szakítani kell azzal a mentalitással, illetőleg vélekedéssel, hogy te paraszt, csak termelj, majd ha megtermelted, akkor valaki gondoskodik arról, hogy mi történjen az áruddal. Ennek eredménye az a kiszolgál tatott szituáció, amit nap mint nap megtapasztalhatunk, amely időnként az ilyen problémákra nem érzékeny politika mögé is képes valamifajta táptalajt adni. Itt utalok a mindenféle demonstrációkra. Summa summarum, itt azt hiszem, Lövey képviselőtársam
