Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2787 termékek eddigi pozitív diszkriminációja tovább nem tartható fenn, a változtatást elutasító döntés agrárexpor térdekeinket veszélyeztetné. A másik nagyobb érdeklődésre számot tartó módosítás a gáz- és áramszolgáltatás esetében fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulás áfavonzatának egyértelműsítése. A támogatott javaslat szerint ez a hozzájárulás áfamentes. A fogy asztási adót érintően nagyobb véleménykülönbségek az alkoholok fogyasztási adóztatásánál fogalmazódtak meg. Ennek kapcsán óvnék attól, hogy olyan kezdeményezést támogassanak, amely az alkoholok adóterhelését újabb százalékos fogyasztási adóval sújtaná. Egy részt szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a korábbi százalékos terhek már tételes adóvá váltak, és így épültek be a jövedéki adó rendszerébe, másrészt a forgalmi fogyasztási adók emelése köztudottan az adó megkerülésében való érdekeltséget is növel i. Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről és az önkormányzati adókról szóló törvények módosítására benyújtott törvényjavaslat vitájának középpontjában a helyi iparűzési adó alapjának módosítása állt. Ez az adónem már eddig is fokozatosan jelentős átalakulá son ment keresztül. Eredetileg többfázisú bruttó forgalmi adóként indult, majd a módosításokkal a hozzáadottérték típusú adó irányába változott. Az adó alapjának hatályos meghatározása miatt így az adónem egyes nemzetgazdasági ágazatokban eltérő hatással é s jelleggel funkcionál. Az ellentmondások feloldására a törvényjavaslat az adó alapját csökkenteni tervezi az anyagköltséggel. Ezzel a hozzászólók jelentős része is egyetértett. A vita elsősorban akörül alakult ki, hogy az adóalapcsökkentés és ezzel párhu zamosan a önkormányzati adóbevételek szinten tartásához szükséges törvényi felső adómérték emelése milyen időponttól lépjen hatályba. Volt, aki egy év felkészülési időt javasolt, míg mások az egy- vagy kétlépcsős megoldást javasolták. A módosító javaslatok közül a kormány azzal értett egyet, hogy az iparűzési adó évi mértékének felső határa 1998ban a javasolt 1,5 százalék helyett 1,4 százalék legyen. Az 1,5 százalékos törvényi felső adómérték az anyagköltség 33 százalékos levonhatósága mellett az önkormány zatoknak elegendő mozgásteret ad a helyi adómérték kialakításához és az adóbevétel szinten tartásához ugyanakkor biztosítja, hogy a vállalkozások nemzetgazdasági szintű iparűzési adóterhelése ne változzon. A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely szerint az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adó teljes összegében levonható legyen az állandó iparűzési tevékenység után a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból. A kormány ugyanakkor nem támogatja azt a javaslatot, amely az adóalap módosításához egy év türelmi időt kér, vagy amelyik az adómértéket csökkentené. A törvényjavaslatban szereplő háromlépcsős megoldás is kompromisszum eredménye volt. Meggyőződésünk, hogy ez elegendő időt ad m ind a vállalkozóknak, mint az önkormányzatoknak az átállásra. Úgy látom, hogy a reform szükségességét szinte mindenki felismerte, az eleve fokozatosan bevezetésre kerülő változtatások megkezdését tovább húzni indokolatlan lenne. Tisztelt Ház! A vitában fel szólalók alapvetően egyetértettek az illetéktörvény javasolt módosításaival. Ugyanakkor kisebb véleménykülönbség alakult ki a névváltoztatási eljárás 5 ezer forint, továbbá az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3 ezer forint illetékéről. E zzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy az eljárási illetékek változása senkit sem akadályozhat jogai érvényesítésében. Ezt az illetéktörvény garantálja a külön jogszabályon alapuló költségmentesség intézményének elismerésével. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok nagy része az illetékmentesség kiterjesztésére irányult. A kormány közülük csak azt támogatja, amely a lakásszövetkezetet nemcsak a tagjával, hanem a nem tag tulajdonossal szembeni üzemeltetési és felújítási költség megtérítése iránt nyitott eljárásban is mentesíti az illeték előzetes megfizetése alól.
