Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2785 A személyi jövedele madóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módos ításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala. Az előterjesztést T/4814. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/4814/92. és 136. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László államtitká r úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra, sőt az összes adótörvény vitája során elhangzottakra is válaszolni fog. (Zaj.) AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitákban é s a bizottsági üléseken elhangzottak megerősítették a kormány adópolitikai szándékait, amelyek az adóterhek fokozatos csökkentésére, a vállalkozások adózási feltételeinek könnyítésére és egyszerűsítésére irányulnak. Annak ellenére, hogy a módosító indítván yok száma most sem volt kevés, az adórendszer stabilitásának és kiszámíthatóságának követelménye továbbra is fenntartható maradt. A módosító indítványok nyomán sem változtak olyan, a kormány által benyújtott alapvető javaslatok, mint például a nyugdíjrefor mmal kapcsolatos adózási szabályok, az szjaadótábla mértékei. A támogatott módosító indítványok adóbevételi kiesést jelentő hatása a költségvetési javaslat keretei között kezelhető mértékű maradt. A módosítási igények egy részét a már működő jogintézménye k fenntartása, a kiszámítható jogrendszer érdekében nem támogatta a kormány. Más részüket pedig azért nem, mert azok már megszüntetett, adóvisszaélésre is lehetőséget adó kedvezmények visszaállítását vagy adópolitikai célokkal ellentétes új rendelkezéseket jelentenének. A bizottsági viták középpontjában a lakosság adóterhelését érintő változtatások és a vállalkozások beruházásait ösztönző kedvezmények egységesítésére irányuló módosítások álltak. Az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodás alapján javas olt módosítások többsége - így az adójóváírás, az adómentes étkezési hozzájárulás összegének a felemelése, a különböző biztosítópénztári kedvezmények mértékére későbbi csökkentés elhagyása - a lakosságot kedvező módon érinti. Ezek közül kiemelendő, hogy az adójóváírás felső határa a kormány által eredetileg javasolt havi 4000 forintról havi 4200 forintra emelkedik, s ezáltal az év egészében a nettó, borítékba kerülő keresetek közel egy százalékkal gyorsabban nőnek a bruttó kereseteknél. A bizottságokban fel merült javaslatok közül a személyi jövedelemadót érintően kiemelendők a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességi feltételeinek módosításával kapcsolatos indítványok. A támogatott javaslattal megteremtődik annak lehetősége, hogy a tul ajdonnal nem, de például özvegyi jogon haszonélvezettel rendelkező idős polgárok is adómentesen adhassák haszonbérbe a 3 hektár alatti termőföldet. A kamarai törvény módosításához kapcsolódóan a kamarai tagdíj adókedvezményként történő érvényesítésére több módosító indítvány érkezett. A kamarai tagdíj utáni adókedvezmény bevezetését sem az szjaban, sem a társasági adóban nem támogattuk, mivel a tagdíj költségként jelenleg is elszámolható és az adóból való finanszírozásnak nincs elvi indoka.
