Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Rusznák Miklós (független) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi lesz veled, Tokaj-Hegyalja?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
2772 ezer termelőnek, és a jel enleg még mintegy 1015 ezer termésnek, (Sic!) amely még kint van a hegyaljai tőkéken. Vélhetően ezeknek az embereknek a számára, akik éjt nappallá téve dolgoznak - és a munkanélküliség is oly nagy mértékű TokajHegyalján, hogy nincs más megélhetési forrás uk , meg kell találnunk TokajHegyalja problémája megoldásának a fő vonalait, és ehhez kérem miniszter úrnak olyan válaszát, építő válaszát, amelyhez a TokajHegyalján élő emberek is tudnak csatlakozni, és én magam is tudom az ott élő embereket orientálni arra, hogy szövetkezzenek, fogjanak össze, és próbáljanak meg saját erejükből, minisztériumi támogatással, az elkövetkező időben nem olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, mint amilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek ebben az évben, hogy alig 20 fori ntért vásárolják föl tőlük különböző nepperek a bornak valót, a szőlőt. Köszönöm szépen. Várom miniszter úr válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki sorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Képviselő úr, nem tenném szóvá, de másodszor is elnök úrnak szólított. Még a végén elbizonytalanodom (Derültség.) , úgyhogy kérek egy kis figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, TokajHegyalja, ez a borvidék nem egy a sok közül, hanem ez egy kiemelkedő borvidék. Azt is mondhatnánk, hogy a magyar bortermelés szimbóluma. Az elmúlt évtizedek történelmében nagyon sok olyan vihart élt meg, amelyek nem tettek jót ennek a területnek. Egyrészt az államosítás, amely ott egy nagyüzemi szőlőrendszert dolgozott ki, gépesített technikával, elfelejtette azokat a technológiákat, amelyekkel ott hagyományosan művelték a kiváló minő ségű szőlőt. Most ismét dívik a magángazdálkodás. Nyilván megvan az esélye annak, hogy azokat a régi, jó minőségű szőlőket és borokat, amelyeket ott termelni lehet, ismételten elő lehessen állítani. Sajnos, a piaci területen anarchikus a helyzet. Különösen ebben az évben, amikor viszonylag problémásabb a szőlő minősége ahhoz, hogy magas cukortartalmú, a tokaji bukéra jellemző borokat lehessen előállítani. Azt kértem a Hegyalja szőlősgazdáitól, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nyilván segí teni szeretne - hozzátéve, hogy nem mindenáron beavatkozva a piaci viszonyokba , de ezt csak egyféleképpen tudja megtenni: közösen az ott élőkkel. Tehát ott is azt kértem, dolgozzanak ki valamilyen elképzelést a hegyközségek, hogy hosszú távon hogyan lehe tne ezt a kérdést kezelni. Nyilván a Földművelésügyi Minisztérium ehhez a szükséges szakmai segítséget átvállalja, megadja, de nem akarja ezt az ott élők helyett, az ottani szakemberek helyett megtenni. (16.20) Nagyon sok vitás kérdés merült fel a bortörvé nnyel kapcsolatban is, amikor a hivatali vitákra végül az igazi pontot azok tették, akik a borral valóban foglalkoznak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Annyit tudok megígérni képviselő úrnak, hogy amennyiben (Az elnök ismét je lzi az idő leteltét.) egy konstruktív, előremutató tervet kapunk, akkor rendelkezésre fog állni a Földművelésügyi Minisztérium. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)