Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Érez-e ön bűntudatot? - avagy egy interpelláció utóélete" címmel - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2765 Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt kérdezi tőlem, hogy érzeke bűntudatot ebben az ügyben. Nem érzek bűntudatot. Bűntudatot az érezzen, aki embertársaival szemben bűn t követett el. Viszont mint magyar állampolgár érzek lelkiismeretfurdalást. Ez annak a következménye, hogy mi megpróbálunk kárpótolni és dokumentumokat kérni olyan emberektől, akiket annak idején elhajtottak a Donkanyarba, az aknamezőkre, Recskre vagy a Gulágokra, vagy az Andrássy út 60ba; akik örültek, hogy a puszta életüket tudják menteni, s bizonyára nem arra gondoltak, hogy 50 év múlva milyen dokumentumokra lesz szükség egy kárpótlási törvény igazolására. Kárpótolni bürokrácia és adminisztráció nélkü l természetesen nem lehet - ez igaz. Tehát a hivatalnokok kérik a dokumentumot. Ezek a dokumentumok sokszor olyanok, amilyenek. Több tízezer ügy közül lehet vitatni, hogy egyegy esetben kinek van igaza. A hivatal védi a maga álláspontját körömszakadtáig, a másik fél a bírósághoz fordul. Nemcsak most, korábban is előfordult, hogy a bíróság nem a hivatalnak adott igazat. A bíróság döntött: a hivatal álláspontját elutasította, és új eljárásra kötelezte. Ennek keretében a kérvényező azt, amit kért, megkapta. Ismételten mondom: mérhetetlenül sajnálom mindazokat, akiket mi sohasem fogunk tudni tökéletesen kárpótolni és akiktől méltatlanul követelünk dokumentumokat, de be kell tartanunk egy törvényt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. K óródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen jó lett volna, ha a miniszter úr ilyen higgadt hangnemben válaszolt volna a koráb bi interpellációmra, nem pedig vádaskodott volna. A probléma ott van, miniszter úr, hogy '94 márciusában ezt az igényt elbírálták. A hivatal akkori elnöke ráírta, hogy ki kell adni a helyt adó határozatot. Megváltozott a hivatal véleménye, utóbb a bíróság azt mondta, hogy ez helytelen volt. Ezalatt három év telt el! Három év nem volt elég önöknek - mert ezt az ügyet ön is személyesen látta , a társadalmi kollégium, amely a koncentrációs táborokat, a Gulágokot megjárt egykori üldözöttekből tevődik össze, az t mondta, hogy az özvegynek igaza van, és kérte az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, hogy változtassa meg a véleményét. Önöknek nem volt elég, hogy 1947ben holtnak nyilvánították ennek az özvegynek a férjét (Az elnök a poharát megkocogtatva je lzi az idő leteltét.), mert elvitték a szovjetek kényszermunkára. Ha ezek után (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) ön nem kér bocsánatot, alkalmatlan a tisztségére. Nem tudom a választ elfogadni. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönö m szépen. Interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 180 igen szavazattal, 48 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett a miniszter úr válaszát elfogadta.
