Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
276 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törv ényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának a folytatása . Az előterjesztést T/4749. számo n, a bizottságok ajánlásait pedig T/4749/1., 2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Jelzem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy 18 képviselőtársunk jelezte előre írásban hozzászólási szándékát. Figyelemmel arra, hogy a házbizottságban az az álláspont alakult ki, hogy amikor az úgynevezett első kör lemegy, azt követően a független képviselők közül az elsőnek jelentkezett képviselőtársunk kap szót. Ennek megfelelően megadom a szót Aszód i Ilona Katalin képviselő asszonynak, független. Kérem, fáradjon a pulpitushoz! Őt Gombos András képviselő úr követi az SZDSZből. ASZÓDI ILONA KATALIN (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtörvény vitá ja kapcsán, azt hiszem, a legnagyobb hangsúlyt a külföldiek Magyarországon történő földvásárlása kapja. Engedjék meg, hogy ehhez a témához én ne szóljak hozzá, hanem a földtörvény kapcsán inkább egy másik hangsúlyos kérdésről beszéljek, ami meggyőződésem s zerint legalább ekkora gond, és úgy érzem - noha szó volt róla , hogy nem olyan hangsúllyal és nem azokon a hangsúlyokon lett emlegetve, mint amit én személy szerint fontosnak tartanék. (Zaj.) Azt látom, hogy a földtörvény explicite, kimondva, név szerint a földről szól, implicite azonban egy szövetkezeti törvény. Önmagában még ez sem lenne túlságosan nagy baj. Szerintem a probléma mindössze az, hogy a szövetkezetekről úgy gondolkodik, mint amiről politikai állásfoglalás eddig még nem történt. Akkor, amiko r a földtörvény azt mondja ki, hogy adjunk lehetőséget a szövetkezeteknek arra, hogy oszthatatlan tulajdonban földet vásároljanak, akkor arról döntünk, hogy milyen típusú szövetkezeteket akarunk a jövőben. Engedjék meg, hogy a kérdésben én ne foglaljak áll ást - nem az én dolgom, azt hiszem, és főleg nem most. De úgy gondolom, hogy nem a földtörvény kapcsán kellene erről állást foglalni. Tehát ha mi azt mondjuk ki, hogy a szövetkezeteink őrizzék meg azt a formát, amit az évtizedek során kialakítottak a Kádárrendszerben és azt követően, akkor azt mondom, hogy rendben van, ezt is meg lehet tenni. De hogyha úgy gondoljuk, hogy a szövetkezetek valódi szövetkezésen alapuljanak, valóban a földtulajdonosoknak a szövetkezése legyen, akkor azt gondolom, hogy ez a föl dtörvény nem helyénvaló. Erről politikai állásfoglalás nem történt, erről nem foglalt állást sem a kormány, sem a parlament, és én úgy látom, hogy most a földtörvényen keresztül próbál meg dönteni a parlament egy olyan kérdésről, ami nem a földtörvénybe il leszkedne bele. Általában a törvényalkotás során tapasztalom azt, hogy bizonyos politikai döntéseket megspórolva, bizonyos állásfoglalásokat megspórolva hozzuk meg a törvényeket. Ez a törvény tipikusan erről szól. (16.20) Azt gondolom, hogy ma Magyarországon a szövetkezeteknek az lenne a legfontosabb feladatuk, hogy a soksok kistermelőt integrálják. Azon lehet vitázni, hogy melyik kormány, melyik párt és mely képviselők voltak azok, akik azt forszírozták, hogy a kárpótlás úgy történjen, ahogyan megtörtént, de nem hiszem, hogy helyénvaló lenne ma erről vitázni.
