Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2724 Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP, akit Torgyán József képviselő úr követne a Független Kisgazdapártból. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg nekem, hogy rendhagyó módon kezdjem felszólalásomat, hiszen Kósa Lajos képviselő úr felvetett itt sorozatban szakmai és egyéb hibákat a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatosan, amelyekről nem kívánok szólni, hiszen a Ptk.módosítás kapcsán mondok majd el néhány gondolatot. Azonban a képviselőtársam által felvete tt problémasor engem egyfajta gondolkodásra késztetett, mégpedig arra, hogy mennyivel célszerűbb, jobb és konstruktívabb ellenzéki magatartás lett volna az, ha mindezeket az előkészítés szakaszában mondják el a Fidesz képviselői, hozzájárulva azzal a törvé nytervezet jobbításához. Mert azt hiszem, egy téveszmét kell eloszlatnunk: ez pedig az, hogy nem a kormánynak készül a törvénytervezet, még csak nem is az Országgyűlésnek, hanem a magyar társadalomnak. Márpedig ebből az aspektusból vizsgálva az a szerény v éleményem, hogy a patkó mindkét oldalán ülő képviselőcsoportoknak elemi kötelességük ennek az előmozdítása, és nemcsak most, a parlamenti tárgyalás szakaszában, hanem a bizottsági előkészítések során is. Ezek után, tisztelt Országgyűlés, engedjék meg, hogy néhány gondolatot a polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatosan elmondjak. Nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását egyidőben és eg ymással szoros összefüggésben kezdte meg az Országgyűlés, hiszen mindkét törvényjavaslat rendelkezései szorosan összefüggnek egymással. Céljaik is azonosak, méghozzá az európai jogharmonizációs kötelezettségeink tiszteletben tartásával és azok végrehajtásá val kívánják szolgálni a fogyasztói érdekeket, így többek között a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, az érdekképviselethez és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. A fogyasztóvéd elem mint követelmény, nemcsak kizárólag a fogyasztóvédelemről szóló törvényben kapja meg a szükséges jogi szabályozást, hanem több jogforrás, így a polgári törvénykönyv is foglalkozik e témakörrel. Míg a fogyasztóvédelmi jogalkotás központi eleme, a fogya sztóvédelmi törvény, elsősorban az intézményrendszerrel kapcsolatos kérdéseket rendezi átfogóan és egységesen, a polgári törvénykönyv pedig garanciális intézményein keresztül a védelem anyagi jogi alapjait teremti meg. Célszerű lenne áttekintést adnom a sz erződéses rendszer fejlődéséről, azonban az idő rövidsége miatt mindössze arra szorítkozhatom, hogy vázoljam a történeti fejlődést. (11.40) A múlt századvég változásai azonban felbontották ezt a piaci egyensúlyt, mert a tömegtermelésből és a monopóliumok m egjelenéséből adódóan az egész erőegyensúly felbillent. A szerződő felek egyikének alkupozíciója jelentős mértékben romlott, és a választás lehetősége szinte kizárólag arra korlátozódott, hogy a szükséges árura vagy szolgáltatásra irányuló szerződést a más ik fél által diktált feltételekkel egyáltalán megkössee avagy sem. Megjelentek a blankettaszerződések, amelyek - bár különböző elnevezésekkel - mindmáig a kereskedelmi és a gazdasági élet fontos intézményei. A magyar polgári jog már a polgári törvénykönyv 1977. évi módosítása eredményeként rendelkezik az általános szerződési feltételekről, illetve azok megtámadásáról. Az ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket értelmezi, illetve értelmezte és egészítette ki a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 3 7. számú állásfoglalása, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény. Az európai jogfejlődés azonban, figyelemmel az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának 93/13. EGKirányelveiben foglaltakra, a tagországok figyelmébe ajánlotta az egységes belső piac
