Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TULOK ANDRÁS (MSZP):
2717 A törvényjavaslat másik pozitívuma az, hogy az intézményrendszert továbbfejleszti; többek között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörének bővítésével, általános fogyasztóvédelmi hatósággá emelésével. A bizottság üdvözöli a hatékony jogorvoslat elősegítését, ennek formáját, a békéltető testületet, ami egy bíróságon kívüli lehetőséget biztosít a fogyasztók számára. Az előterjesztő a javaslatban megpróbálta megteremteni annak a feltételét, ho gy a fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek a fogyasztóvédelem érdekében minél hatékonyabban tudjanak bekapcsolódni, illetőleg hogy a fogyasztóvédelmi oktatás feltételei megteremtődjenek. A foglalkoztatási bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy kül önböző szervezetekkel lényegi egyetértés született a törvénytervezet előkészítése során. Mindezek alapján a foglalkoztatási bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében felszólalók részére 15 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 10 per c áll rendelkezésre, és az első körben kétperces felszólalásra nem kerül sor. Megadom a szót Tulok András képviselő úrnak, MSZP, tekintve, hogy az SZDSZ feliratkozott képviselője jelenleg nem tartózkodik a teremben. Őt követi Kósa Lajos képviselő úr, a Fid eszből. TULOK ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Császármetszéssel hozzuk világra a fogyasztóvédelmi törvényt, miután már kissé túlhordta a terhességet. (Enyhe derültség.) Szülőanyja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalm i Minisztérium, az apák - mert többről van szó - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, természetes monopóliumok szakmai felügyeletei, a kamarák és más érdekképviseletek, társminisztériumok, valamint a parlamenti frakció k. A sok apa közül leginkább felelősséggel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vállalta az apaságot az egyeztetés és kodifikáció szakaszában, a szakaszt megelőző koncepció kidolgozásában. A szocialista frakció a '94es választások óta fontosnak tartja, hogy ebben a parlamenti ciklusban vagy ebben az évben elfogadjuk a fogyasztóvédelmi törvényt. Nemcsak azért, mert az Agenda2000 külön fejezetet szán a fogyasztóvédelemnek, hanem azért is, mert a piacgazdaság kialakulásával szükségessé vált a fogyasztói alapjog ok törvényi szintű szabályozása. Nemcsak arról van szó, hogy az unió elvárja a törvény létét, hanem ez felismerése a piacgazdaság létező anomáliái elleni védelem szükségességének. Ez ideig Magyarországon nem volt egységes fogyasztóvédelmi törvény, a fogyas ztóvédelmi szabályozást az egyes szektorok szabályozása alkotta. Többen e helyzet megváltoztatását sürgettük. Ezért szóltunk '95 márciusában a fogyasztók világnapja alkalmából napirendben, hogy a kormány figyelmét az egységes fogyasztóvédelmi törvény megal kotására tereljük, és kívánatosnak tartottuk, hogy a parlament gazdasági bizottságából alakuljon egy fogyasztóvédelmi albizottság, amely figyelemmel kísérné a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését. Igaz, az albizottságból nem lett semmi, nem jött létr e, de néhány képviselőtársammal együtt odafigyeltünk a törvényjavaslatra az egyeztetés, a kodifikációs szakaszában. A feketegazdaság elleni fellépés szükségességéről, módjáról tartott politikai vitanapon '96ban a szocialista frakció nevében tisztelettel a jánlottuk, hogy a kormány tegyen eleget elhatározásának, és a meglévő szabályozás deregulálásával együtt sürgősen nyújtsa be az első fogyasztóvédelmi törvényt, mert a fogyasztói alapjogokat, a fogyasztók védelmét mintegy 150 különböző jogszabály biztosítja , miközben van mitől óvni a magyar fogyasztót. A liberalizált kereskedelemmel lépést nem tartó morál, a tájékoztatás, az információ hiánya, a szabálytalankodás alacsony kockázata miatt az
