Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
2695 vállalkozásró l szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat , valamint az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/4935. és T/4938. számon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőkörös képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 5 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben kétperces fels zólalásra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Tardos Márton képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége őt követi majd Varga Mihály, FideszMagyar Polgári Párt. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két, a magyar vállalkozók szem pontjából fontos törvényjavaslat általános vitáját folytatjuk most. Különösen szeretném felhívni az önök és a közvélemény figyelmét a kamarai törvényre. Nagyon lényeges ez a törvényjavaslat. Elsősorban két szempontot szeretnék az érdeklődés középpontjába á llítani. Az első: az, hogy a magyar vállalkozói szektor hogyan képviselteti magát, hogyan tárgyal a kormánnyal, hogyan vesz részt közfeladatok megoldásában, hogyan vállal át közfeladatokat a társadalom nevében, bonyolult, a világon nem egységesen megoldott kérdés. 1994ben a magyar parlament hosszú vitát folytatott arról, hogy a német vagy az amerikai, angolszász rendszert vegyüke át. A magyar parlament jelentős többséggel végeredményben úgy döntött, hogy a német kötelező kamarai tagság alapján szervezi me g a vállalkozók és a kormány együttműködését. Az érvek és az ellenérvek elhangzottak, és a vita alapján politikai döntés született. Miért emelem ezt ki? Azért, mert fontosnak tartom, hogy egy ilyen jelentős kérdésben a korábbi ciklusban megfogalmazott és e lhatározott döntés kormányváltás után egy második ciklusban érvényben maradjon. A most módosításra kerülő kamarai törvény ennek a folyamatnak egy nagyon érdekes és nagyon fontos állomása. Nem lehet a magyar közigazgatásban az állami szervek és a választott szervek közötti együttműködés kérdésében évről évre vagy akár ciklusról ciklusra változásokat hozni. A kialakult rendszer fejlesztése a parlamentáris demokrácia, egyáltalán a demokrácia előfeltétele. Úgy gondolom, az a törvénymódosítás, amit most tárgyalu nk, ennek jó példája. A második kérdés, amely ugyancsak a parlamentarizmus szempontjából kiemeli a kamarai törvény módosításának kérdéseit, azzal kapcsolatos, hogy az 1994ben elfogadott törvény nagyon sok vonatkozásban nehezen volt végrehajtható, és hossz ú ideig akadozott a kormány és a kamarák közötti egészséges együttműködés. Ez nem kívánatos és nem kellemes jelenség, de ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az életben nem mindent lehet könnyen és egy ütemben megvalósítani. Miért gondolom, hogy erre fel kell hívnom az önök figyelmét? Azért, mert itt egy érdekes folyamatról van szó, amely folyamatban a Képviselőház, az Országgyűlés, az Országgyűlés gazdasági bizottsága fontos szerepet játszott annak érdekében, hogy ez az akadozó és sok szempontból nem foly amatosan fejlődő együttműködés jó útra térjen, és a problémák megoldódjanak. (9.10) Arra hívom föl a figyelmüket, hogy a kormány már körülbelül egy évvel ezelőtt, de mindenesetre több hónappal ezelőtt benyújtott egy kamarai törvénymódosítást, amelyet a par lament nem tartott
