Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János):
2691 Nagyon méltatlan számokkal, statisztikákkal bizonyítani azt, hogy milyen méretű volt ez a megtorlás; az akasztások, a börtönök, a megaláztató vallatások, helyzetek százezreket nyomorítottak meg, és áldozata lett tulajdonképp en egy ország jóakarata, szabadságigénye, a megélhetésért vívott iszonyat hatalmas nagy küzdelme. Azokban a napokban, a november 4e előtti és az ezt elkövető napokban semlegességet akart az ország, semlegességért tüntetett, de a NATOban reménykedett, his zen a Rákócziadó hullámhosszán például gyógyszert, kötszert és lőszert kért, s az ENSZcsapatok vagy a NATO támogatását. Semlegességet akart az ország, de minden szabadságszerető, ezért az országért dolgozó ember pontosan tudja, hogy a semlegességhez, az ország függetlenségén túl szövetségesekre van szükség. S akkor, amikor NATOnépszavazásra készülünk, nem szabad elfelednünk, hogy jó szövetségeseket találunk a NATO tagországaiban; nem szabad elfelejtenünk azt, hogy így teljesedhet be 1956 forradalma, szab adságharca, szabadságküzdelme, és talán így nem lesz hiábavaló soksok tízezer, százezer ember áldozata. A sors dramaturgiája, hogy tegnap szétvertek egy tüntetést teljesen fölöslegesen, zaklatták ezzel a közvéleményt. Teljesen fölöslegesen kerültünk olyan helyzetbe, amely helyzetben a rendőri túlerőnek a fitogtatása fölösleges volt. Úgy vélem, hogy áldozata a tegnapi napnak ugyanúgy Pongrácz Gergely, mint az a rendőr, akit arra kényszerítettek, hogy a gumibotját használja. 1989 óta nem volt erre példa, hog y fel kellett oszlatni egy tüntetést. A belügyi kormányzatnak kell végiggondolni azt... (Dr. Avarkeszi Dezső: Szégyen, amit műveltek!), hogy hasonló helyzetben engedélyezzen egy tüntetést, és el fogja viselni a főváros (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , ha netán egy órára a forgalom lelassul, és lehetőséget enged annak, hogy megjelenjen a másság, megjelenjenek azok a gondolatok, amelyekkel lehet, hogy nem értünk egyet... (Zaj a bal oldalon.) , de az életünket is adjuk azért, hogy megfog almazódjon. Köszönöm szépen. (Zaj. - Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Világosi Gábor államtitkár úr kíván válaszolni. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hog y november 4én, amikor alig vagyunk túl azokon a napokon, amikor valóban a magyar történelem legfényesebb napjaira és annak leveretésére emlékezünk, nem találok szavakat, hogy mennyire méltatlannak tartom, hogy 1956 októberével, novemberével kapcsolatba h ozzuk a tegnapi napot. (Dr. Dobos Krisztina: Pongrácz Gergely...) Arról szólt a tegnapi történet, hogy egy demokráciában lehet demonstrálni, de természetesen meghatározott keretek között. Ezeket a kereteket itt a parlamentben döntjük el. Eldöntöttük, amiko r megalkottuk a gyülekezési törvényt. Ezekre a keretek adottak, és amikor ezeket a kereteket valaki nem tartja be, akkor egy demokráciában valóban ezt szankcionálni kell. Nem a rendőrség, nemcsak a rendőrség, hanem - a szíves figyelmüket felhívnám rá - a b íróság sem engedélyezte a felvonulást, illetve a megmozdulásokat. Ezeket a törvényeket, úgy, mint bármely más törvényt, be kell tartani. Azt pedig nagyon szomorúnak tartom, hogy valaki vagy valakik, akik valóban egy történelmi időpontban, időszakban - szab ad ezt a kifejezést használnom - nagyon karakánul viselkedtek, azok az emberek most kilépve a szerepükből azt gondolják, hogy most már a történelmi tetteik, illetve a megbecsülés miatt bármit szabad nekik, és rájuk nem vonatkoznak egy demokráciában a törvé nyek. Egy demokráciában rájuk is vonatkoznak a törvények, mindenkire, ezt tudomásul kell venni! Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mécs Imre frakcióvezetőhelyettes ú r, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót.
