Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
2679 valóban csak akkor lesz mód a behajthatatlan követelés törlésére, ha a behajtási eljárás szakszerű ügyintézés mellett nem vezetett eredményre. Az alap védelmét biztosítják végül azok az új rendelkezések is, amelyek a fogla lkoztatási törvényt kiegészítik az elévülési szabályokkal, meghatározzák, meddig lehet a törvény alapján esedékessé vált ellátásokat felvenni. Úgy vélem, ezeknek a módosító rendelkezéseknek az elfogadása jelentősen hozzájárul a Munkaerőpiaci Alap eredmény es működéséhez, s jól segíti az alap pénzeszközeivel való gazdálkodást, a források egyéb felhasználását. Az elmondottak alapján néhány módosító indítvánnyal korrigálva javaslom a törvényjavaslat elfogadását a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő asszony felszólalását. Szólásra következik Veér Miklós képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Államtitká r Urak! Egy megjegyzéssel kezdem, igazán rövid kívánok lenni. Most már szinte megszoktuk, hogy a munkaügyi törvénykezés vitája a késő esti órákban, sőt az éjszakai órákban zajlik. (0.20) Mégis elmondható, hogy a munkaüggyel kapcsolatos törvényjavaslatok el fogadása általában 90 százalékos arányban történik. A most előttünk lévő törvényjavaslatban a foglalkoztatási törvény módosításával együtt került sor a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. számú törvény módosítására is. Én most - a tűzvonalban dolgozó munkaügyi szakemberek véleményét is meghallgatva - csupán a bérgaranciatörvény módosításával kapcsolatban szándékozom felvetni néhány gondolatot. A foglalkoztatási törvénytől eltérően ez a törvény nem tartozik a gyakran módosított jogszabályok közé. A je lenlegi módosításra azért is hívom fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét, mivel a módosító rendelkezések többsége várhatóan érdemi változásokat is fog eredményezni. Ezeket a változásokat a törvény elfogadása óta eltelt néhány év tapasztalatai, a törvény gyakorlati alkalmazása során jelentkező igények mindenképpen indokolttá teszik, és a módosítások támogatásra érdemesek. Mint ismeretes, a Bérgarancia Alap 1996tól a Munkaerőpiaci Alap egyik alaprészeként működik. Az alaprész célja lényegében nem változik . Ebből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló - készpénz hiányában kiegyenlítetlen - bértartozása előlegezhető meg a törvényben előírt feltételek és eljárás alapján. A törvénymódosítást követően lehetőség lesz ma jd a kifejezetten bért helyettesítő, betegszabadság idejére járó térítés kifizetésére is. A jelenleg hatályos törvény alapján nincs mód arra, hogy a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezeteknél felmondási tilalom alatt álló munkavállalók - gyesen lévők , sorkatonák - felszámolást követően jelentkező bérigényének kielégítésére ezzel a támogatással kerüljön sor. A munkahelyre történő visszakerülésüket követően ugyanis a korábban igényelt és még vissza nem fizetett tartozás miatt újabb támogatás jelenleg ne m adható. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a támogatás a jövőben akkor is nyújtható lesz, ha a gazdálkodó szervezet a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette. A törvényjavaslat szerint megszűnik a támogatás iránti kérelmek időbeni rangso rolása is. Pozitívan értékelhető továbbá az az új eljárási szabály is, amely a Bérgarancia Alaprészből igényelhető támogatásokkal kapcsolatos hatáskört a központi szervektől a megyei, fővárosi munkaügyi központokhoz telepíti, érvényt szerezve annak az ált alános igénynek, hogy az ügyintézés ott történjen, ahol az eljárás alapját képező ügy keletkezett.
