Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP):
2666 Csak ilyen helyzetben, amit akkor kialakítottu nk, illetve amit most gazdagítani akarunk, lehetséges a hitélet megfelelő gyakorlása és terjesztése, illetve válhatnak az egyházak a társadalom fontos értékhordozó és közösségteremtő tényezőivé; s így vehetnek részt a nemzettudat és az emberiesség ápolásáb an, gazdagításában, kulturális, nevelésioktatási, szociális és egészségügyi tevékenységük kifejtésében. Az egyházakkal és vallási felekezetekkel kapcsolatos mostani törvényhozási munkánkat előkészítették, illetve elősegítették a már meghozott törvényeink mellett azok a nemzetközi rendezvények is, amelyeknek hazánk volt a színhelye. És ezek a rendezvények is arra mutatnak, hogy Magyarországot, országunkat elismerés övezi azon a téren, hogy jórészt már eddig is sikerült rendezni az állam és az egyházak viszo nyát. Ilyen rendezvények voltak: "Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban" tárgyú nemzetközi tanácskozás, amelyen elfogadták a tizenöt pontból álló, úgynevezett budapesti ajánlást, továbbá a katolikus pedagógusok nemzetközi gyűlése, a Szent Adalbert tudományos konferencia, a Református Világszövetség 23. nagygyűlése, az európai görög katolikus püspökök konferenciája, a nemzetközi családkonferencia, az európai római katolikus püspöki kari konferencia titkárainak a találkozója és így tovább. (23.20) Eze n túlmenően szakértőink is körültekintően tanulmányozták az európai országok gyakorlatát. Így tehát ezekre építve, ezeket és korábbi tapasztalatainkat figyelembe véve, a magyar egyházak tevékenységi feltételrendszerének továbbfejlesztését szolgálja az Apos toli Szentszékkel aláírt megállapodás és a tárgyalás alatt levő törvénycsomag. Erről már sokan beszéltek, ezért ezt nem ismételném meg. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás megkötésekor a kormány figyelembe vette, hogy a katol ikus egyház világegyház, amelynek központja a Vatikán. Ezenkívül azt, hogy Magyarország legnagyobb, legtöbb hívőt magáénak tudható egyházról van szó. Ez nem jelent természetesen megkülönböztetést a kisebbek számára, csak mint tényt célszerű szem előtt tart ani. Fontos, hogy olyan kiszámítható pénzügyi feltételek kerültek szabályozásra a római katolikus egyház tevékenységének finanszírozásával kapcsolatban, amelyek fokozatosan megteremtik az egyház közéleti és hitéleti tevékenysége anyagi hátterének újra való megteremtését és az egyháznak a mindenkori politikai hatalomtól való függetlenségét. Ezt szolgálja a megállapodás, amikor deklarálja, hogy az egyház közszolgálati tevékenységének az egyéb fenntartókkal azonos támogatásban kell részesülnie. A megállapodás megkötésével tehát nemzetközi szerződés jött létre hazánk és a nemzetközi jog alanyát képező Apostoli Szentszék között. Az elmondottakból következően nem véletlen, hogy igen nagy az érdeklődés a magyar szentszéki megállapodás iránt a szomszédos országokba n, amelyek hasonló nemzetközi megállapodás kidolgozásán fáradoznak vagy munkálkodnak, mint például Szlovákia, Csehország vagy azon országok körében, amelyek már kötöttek ilyen megállapodást a Szentszékkel - például Horvátországban, Lengyelországban. Ez a m egállapodás ugyan nem konkordátum, erről már többen szóltak, de történelmi jelentőségű, mert visszahelyezi a római katolikus egyházat történelmi jogaiba, és a többi egyháznak is alapul szolgálhat előnyösebb működési feltételek biztosításához. Így tehát egy általán nem lehet azt állítani, hogy ez a többi egyház rovására történt volna. Kétségtelen, hogy van különbség a történelmi egyházak struktúrájában is, és ezeket a sajátosságokat a módosításokkal figyelembe lehet venni, illetve a viszony rendezése során er re alkalom nyílik. A megállapodás országgyűlési megerősítése és a szóban forgó törvénycsomag elfogadása a szükséges és célszerű módosításokkal tehát nemzeti ügy. Ezt, azt hiszem, nem szabad szem elől tévesztenünk.
