Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ÁRGYELÁN GYÖRGY (MSZP):
2638 hogy az első 1 százalék a társadalmi szervezetek támogatására szolgáljon, és mivel nem szerepelnek benne egyházak, valamilyen módon világnézethez kötődő intézmények, természetesen semmi akadálya sincs anna k, hogy ezt a titokvédelmet egyszer s mindenkorra felbontsuk, és utána az állampolgárok tudják azt, hogy melyik civil szervezetet támogatják, és a civil szervezetek tisztában legyenek azzal, hogy milyen körben számíthatnak támogatókra; és akkor ez nem egy titkos borítékjáték lesz, ami alighanem valóban méltatlan a civil szerveződés alapvető eszményéhez. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Most szólásra következik Árgyelán György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párttól. Megadom a sz ót Árgyelán György képviselő úrnak. ÁRGYELÁN GYÖRGY (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Megígérem, hogy én még rövidebb leszek, mint az előttem felszólaló képviselő asszony. Többszörösen kisebbségi képviselőként - román nemzetiségiként, görög keleti ortodox hívőként - szeretnék a mai napon a szónoki emelvényről először szólni a tisztelt parlamentben. Kifejezetten örülök, hogy felszólalásomra a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása t árgyában kerülhet sor. Az 1991ben meghozott törvény megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a korábban nem hitéleti célra használt, de 1948 előtt az egyház tulajdonát képező ingatlanok visszakerüljenek jogos tulajdonosuk használatába, illetve lehetőséget ny újtott pénzbeni megváltásra. Mára az akkori keretek szűknek bizonyultak, hiszen látható, hogy a költségvetésben évente erre a célra biztosított keret nem tudja megoldani az adott határidőre a tulajdoni rendezést, még a határidő módosításával sem. A tisztel t Ház elé terjesztett törvénymódosítási javaslat egy új elemet, a járadék képzésének lehetőségét emeli be a törvénybe. A javaslat az e törvény hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben kért, és eddig nem rendezett ingatlanokra vonatkozó igény j áradék forrásává történő átalakítására ad lehetőséget; ezzel garanciát biztosít arra, hogy 2011ig az állam teherbíró képességének figyelembevétele mellett a '91. évi XXXII. törvény végrehajtásra kerüljön. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy azon ingatl anok esetében, ahol az ingatlan pénzbeni megváltásának igénye járadékalappá alakul át, ott az ingatlanon meglévő, illetve fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törölhető - ezzel az ingatlanok kezelői, használói, illetve jelenlegi tulajdonosai egy for galomképes ingatlannal fognak rendelkezni. E kérdéskört érintve kívánok reagálni egy, a vitában korábban elhangzott érvre, amellyel igazán nem tudok egyetérteni. Fodor Gábor képviselőtársam egy múltba forduló finanszírozási formának nevezi a járadék fogalm át. Igen, képviselőtársaim, igaza van annyiban, hogy a XXXII. törvényből kiindulva, azt módosítva, annak végrehajtását teszi lehetővé. Ennyiben igaza van képviselőtársamnak, ugyanakkor, ha ez a módosítás nem volna, az a problémakör, amire utal - vagyis az elmúlt ötven évben Magyarországon működött és működni kezdett egyházak finanszírozási problémája , ugyanúgy nem oldódna meg. Úgy hiszem, a jövő törvényalkotása tudja csak megoldani ezt a gondot, mégpedig egy külön törvényben, ami nem a volt egyházi ingatl anokról fog szólni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tartalmi észrevételeim után szeretnék még egy stilárisnak tűnő, de inkább érzelmi reakciókat kiváltó kérdést megemlíteni. Az utóbbi néhány évben állandósult szófordulat a tömegkommunikációban a "magyarországi történelmi egyházak" kifejezés, amely rendszerint a katolikus, a református és az evangélikus egyházakra, illetve az izraelita felekezetre szűkíti le a meghatározást. (21.00) Úgy ítélem meg, hogy a hazai kisebb létszámú felekezeti közösségekre nézve sértő ez a leszűkítés, hiszen ezek a vallási közösségek több száz éve Magyarországon élő magyar és
