Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2620 Hadd jegyezzem meg azt is, hogy azt hiszem, az állam semlegességére irányuló felvetéssel mindannyian egyetértünk ebben a parlamentben. Akkor, amikor a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy örülne annak, ha a hívők aránya magasabb lenne Magyarországon, akkor e semlegesség jegyében szólt. Hadd idézzem nem éppen az államegyházi jellegzetességéről híres Egyesült Államokat, amelynek legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az egyházakat nemcsak a közéleti tev ékenységben, hanem a hitéleti tevékenységben is tartósan és hosszú távon támogatni hivatott a modern állam, mert fokozza a társadalom pluralizmusát és értékteremtő képességét. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Mészáros István László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Salamon László képviselő úrnak sok évvel ezelőtt - amikor ez a kétpercese volt , emlékezetem szerint é n is reflektáltam kétperces felszólalásban, és most is csak azt említem meg, amit akkor megemlítettem. Az a különbség, tisztelt képviselőtársam, közöttünk, hogy az én véleményem szerint - és ezzel nem vagyok egyedül - a szétválasztás nemcsak azt jelenti, h ogy intézményesen elkülönül az állam és az egyház egymástól, azaz tisztségeket, hivatalokat, működési szabályokat s a többit illetően, hanem azt is jelenti, hogy az állam nem lát el egyházi feladatot, tehát funkcionális elkülönülést is jelent. Ez abból a t ermészetszerűségből fakad, hogy más az állam és más az egyház feladata. Márpedig, tisztelt Ház, ha az állami költségvetés szerepet vállal az egyházak hitéleti tevékenységének finanszírozásában, ez azt jelenti, hogy olyan feladat mögé áll be, amelyik tipiku san egyházi feladat. Ezt kellene meghaladni. Sasvári képviselő úr nem értette, hogy mit szeretne az SZDSZ. Arra szeretném a képviselő urat kérni szelíden, hogy olvassa el az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslatcsomagot, és meg fogja érteni. Másrészt én is elmondtam a felszólalásomban, összefoglaltam, hogy mit szeretnénk. Gellért Kis Gábor képviselő úr felszólalásából is sajnos az tűnt ki, hogy ő sem olvasta el figyelmesen a törvényjavaslatcsomagot, mert ha elolvasta volna, akkor nem mondta volna azt, hogy az SZDSZ nem veszi figyelembe az ingatlantörvény végrehajtására vonatkozó kötelezettséget. Figyelembe veszi, csak éppen nem örökjáradék formájában kívánja ezt túlteljesíteni, hanem abban a formában, hogy részletekben (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi a felszólalási idő leteltét.) tartaná célszerűnek kifizetni a vissza nem adott ingatlanok fennmaradó ellenértékét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólá sra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Sasvári Szilárd azt mondja: nem érti, hogy mit akar az SZDSZ, és felsorolt négy modellt. Szerintem abból, amit ma elmondtam, és amit sokan sokszor elmond tunk, teljesen világos: az SZDSZ azt akarja, amit Deák Ferenc, az amerikai megoldást tartjuk kívánatosnak Magyarország számára. Azt mondja Salamon László képviselőtársunk: nem érti, hogy mi köze van annak, amit annak idején Kossuth, Deák, Eötvös képviselt, a mai egyházfinanszírozási vitához. Szerintem nagyon egyszerű a dolog. Miről szólt a nemzeti liberálisok álláspontja 150 évvel ezelőtt? Arról az egyszerű dologról, hogy az állam hatalmát ne lehessen az egyház, bármely egyház szolgálatába állítani. Miről szól az, amit mi mondunk ma? Arról, hogy az állam hatalmát, a pénzt, amit az állam kezel, ne lehessen valamely egyház szolgálatába állítani. Ilyen egyszerű a dolog! Ezt természetesen sok év alatt megvalósítandó célnak tekintjük. Azt tartjuk a kormányjavasl at hibájának, hogy nem indul el ebbe az irányba, szemben a mi javaslatunkkal. Hogy a Kossuthhivatkozás mennyire jogos, azt csak
