Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
2617 Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ez nem előrelépés, hanem ebben az értelemben visszalépés ahhoz képest, amit a kormányprogram ígért, ahhoz képest, hogy eddig csak ideiglenes kényszermegoldásnak tekintettük azt, ami most tartóssá válik, ha ezt a törvénycsomagot elfogadja a tisztelt Országgyűl és. (19.20) Úgy gondolom, hogy most még megvan a lehetőség arra, hogy képviselőtársaim komolyan és elfogultan mérlegeljék az SZDSZ módosító javaslatait, amelyek - nem titkoljuk - a kormány csomagjából átvezetnék az Országgyűlést az SZDSZ által benyújtott, a kormányprogramnak megfelelő megoldásokba. Ha nem, akkor bizony eljátszottunk egy lehetőséget, egy történelmi lehetőséget, ami állam és egyház elválasztásának pénzügyi megalapozására a kormányprogrammal, ennek a koalíciónak a kormányra lépésével megnyílot t Magyarország előtt - egy olyan lehetőséget, amelyre Deák Ferenc, Eötvös József és Kossuth Lajos óta várt Magyarország. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tájékoztatni az Országgyűl ést, hogy öt - valószínűleg kétperces hozzászólásra jelentkező - képviselőtársunk neve szerepel a monitoron, és még ezen kívül négyen vannak írásban jelentkezők a témához. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Salamon László képviselő úrnak, Fidesz. DR. S ALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen hízelgő rám nézve, hogy Bauer Tamás képviselő úr egy hat évvel ezelőtti kétperces reflexiómra visszaemlékezett, és igazán maximalizmus lenne a részemről, ha azt várnám, hogy arra a kétpercesre pontosa n emlékezzen vissza. Én akkor valóban elmondtam, hogy az állam és egyház szétválasztásának mik a kritériumai, de nemcsak a polgári házasságkötést említettem, hanem nagyon sok mindent, amit most nem tudok ismét elmondani, mert nem fér bele az időmbe. Egy bi ztos: akkor is azt mondtam, és most is azt mondom, hogy az állam és az egyház szétválasztására a XIX. század utolsó évtizedében, az egyházpolitikai törvények megszületésével sor került. Tudniillik az állam és az egyház szétválasztása nem azonos az állam é s a társadalom szétválasztásával - ezt kellene már, igen tisztelt képviselőtársaim, itt, szabaddemokrata oldalon, megérteni! Mert teljesen hamis Deák, Eötvös és Kossuth nevének kisajátítása abban a kontextusban, ahogy ezt most használni szíveskednek. Tudni illik Deákék és Eötvösék nem a finanszírozást akarták megvonni az egyházaktól, már azon okból sem, mert az egyházakat nem is finanszírozta akkor az állam, az egyházak abban az időben önmagukat tartották el saját vagyonukból, meg az egyházi iskolákat se aka rták államosítani. Tehát szó sincs arról, hogy ők azokért a dolgokért szálltak volna harcba, amire igen tisztelt szabaddemokrata képviselőtársaim most hivatkoznak és mint egy célt tűznek ki. Amiért Deákék és Eötvösék harcoltak, az pont azon egyházpolitika i törvények, amiket végül is az 18931894es törvényhozás Wekerle Sándor miniszterelnök regnálása alatt elfogadott. Az óriási vitát váltott ki annak idején az országban, és a Szabadelvű Párt hasadását is eredményezte, de Deák, Eötvös és Kossuth (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) céljai ekkorra megvalósultak, igen tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, MSZP. DR. OR OSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bauer Tamás nagy vitatkozó - gondolom, mindannyiunk számára élvezet vele vitatkozni. De elöljáróban valamit szeretnék megjegyezni: nem
