Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
2601 Ami pedig az egyházi oktatás finanszírozását illeti: azért ne tessék elfelejteni azt, hogy aki részt vesz az egyházi oktatásban, az nem vesz részt az állami oktatásban, il y módon tehát az állam terhei egyáltalán nem növekednek, és ez teljesen... (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Közbiztonságot, egyebeket említeni igen nagy csúsztatás, tisztelt képviselőtársam, hiszen aki az egyik iskol arendszerben tanul, az értelemszerűen nem tanul a másik iskolarendszerben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Salamon László, FideszMagyar Polgári Pár t. Megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. E rövid két percben arra szeretnék utalni, hogy a hitéleti támogatás fogalmával pontosan - hogy így mondjam - szembe kell néznünk és értelmeznünk kell ezt a fogalmat, mert félrevezet az, h a azt gondoljuk, hogy a hitéleti támogatás kizárólag lelkészi fizetéseket, tömjén árát, netán templomok fűtését és világításának a költségeit jelenti. Kérem, a hitéleti támogatásnak - megkockáztatom: - nagyobb részét a magyar nemzet meghatározó jelentőség ű kultúrkincsének a támogatása képezi. Az a számtalan templom, építmény, ami a különböző egyházak - a katolikus és mellette más történelmi egyházak - tulajdonát képezi, azok fönntartása, a karbantartása, a renoválása, a megmentése és megőrzése érdekében mi ndenképpen igényt tartanak anyagi támogatásokra. Képviselőtársam bizonyára járt ilyen templomokban, bizonyára jelent számára valamit, mondjuk, egy olyan festő neve, hogy Dorfmeister vagy Maulbertsch, mert a dunántúli templomaink, de az ország egyéb részein lévő templomok is tele vannak ezeknek a festőknek a freskóival. A magyar barokk építészet 70 százaléka egyházi tulajdonú. Itt ezen dolgok megőrzéséről és fenntartásáról is szó van, és nagy részben a hitélet támogatása fogalmi körében erről van szó, ami ne m egyszerűen a hívők kizárólagos - hogy így mondjam - gyönyörködtetésére szolgál, hanem az egész nemzet kincse, mindenki számára nyitva áll és rendelkezésre áll, hívőnek és nem hívőnek egyaránt. Örüljünk annak, ami túlélte a történelem századait, és ennek a megőrzésére ne sajnáljuk az összegeket, és ne vitassuk el ezek finanszírozásának a szükségességét! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Isépy Tamás, Fi deszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mészáros István képviselőtársam felszólalásából az állt közel a szívemhez, amikor hitet tett a magyar reformkor és az 1848as magyar forradalom és szabadságharc törvényalkotása mellett. Szíveskedjék akkor figyelembe venni az 1848. évi XX. törvénycikk következő rendelkezését: "Minden bevett vallásfeledkezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részlet es alkalmazásával a minisztérium az illető hitfeledkezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni". Legfeljebb most annyi történt, hogy az előterjesztett törvényjavaslatok ugyan nem teljesen kimerítők, nincs szó teljesen az egyházi és iskolai szükségletek "közálladalmi" költségekből történő fedezéséről, de azért azon az úton halad a törvényhozás, amit ez az 1848. évi XX. törvénycikk előírt. (Taps az MSZP és az ellenzéki pártok soraiban.)
