Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
2596 egyházak pénzügyileg önállóak, tehát az államnak, ha akarná, sem lenne módja arra, hogy közvetlenül beavatkozzon az egyházi pénzügyekbe. Az állami ígéretek ugyanis - mint azt tudju k , különösen a gazdasági, pénzügyi jellegű ígéretek erőteljesen függenek az ország mindenkori anyagi helyzetétől. Ezért nem vehető zokon, ha adott esetben az állam úgy gondolja, hogy mai ígéretét holnap más, erőteljesebb közérdek felmerülésekor felülvizs gálja és szűkíti a mai kedvezményeket. Másrészt az államkasszából származó támogatás akkor is közpénz, ha automatikusan jár. Az államnak pedig joga és kötelezettsége, tisztelt Ház, hogy ellenőrizze a közpénzek felhasználását, így az állami juttatások haszo nélvezőinek - jelen esetben az egyházaknak - számolniuk kell a pénzügyi ellenőrzéssel. Ezzel szemben nem hivatkozhatnak az állam és az egyház elválasztására. Tisztelt Ház! Arra, hogy mennyire összefügg a függetlenség az önállósággal, hadd idézzek egy monda tot Kossuth Lajos Turinban, 1871. január 12én kelt "Visszapillantás '48ra" címet viselő írásából. Azt a mondatot idézem, amely arról szól: "Aki azt mondja, én felmondom a függést az államnak, nem tűröm semmi rendelkezését, semmi avatkozását, annak azt is kell mondania, hogy de nem is veszek igénybe semmi javadalmat, semmi ellátást az államtól." Tisztelt Ház! Természetesen tisztában vagyok azzal, és a Szabad Demokraták Szövetsége tisztában van azzal, hogy ez az állapot, amelyről Kossuth Lajos idestova több mint száz évvel ezelőtt beszélt, még a mai napon sem érhető el, még most sem érhető el máról holnapra. De hogy egy XXI. századra előremutató egyházfinanszírozási rendezésnek ilyen irányba kellene elindulnia, ezt a távlati célt kellene szem előtt tartania , az a szabaddemokraták számára evidencia, tisztelt képviselőtársaim. A törvényjavaslat alapvető hibáját éppen abban látjuk, hogy adós maradt ezzel a céllal és az ezt szolgáló eszközrendszer megalapozásával. Nem ösztönzi az összes egyházat egyformán arra, hogy előbbutóbb önálló lábra álljon. Ezt csak azokkal a kisebb felekezetekkel teszi, amelyek javarészt eddig is a maguk lábán álltak. Azon felekezetek fenntartásában azonban, amelyek eddig is a legnagyobb állami támogatást kapták, a római katolikus egyház például idestova több milliárd forintot, az állam az idők végezetéig közvetlenül is részt venne. (17.30) Tisztelt Ház! Az egyházfinanszírozásban fennmaradó további erőteljes állami részvétel különösen a vissza nem adott egyházi ingatlanokra hivatkozássa l megállapításra kerülő örökjáradék intézményében és az egyházi oktatás teljes költségének állami fedezésére vonatkozó ígéretben testesül meg. Az úgynevezett örökjáradékkal az állam az érintett felekezetek hitéleti tevékenységét támogatná, ez egyedül a róm ai katolikus egyháznál évi kétmilliárd forinthoz közeli összeget jelentene, mégpedig az értékőrzést szolgáló rendszeres valorizációval. Nem arról van tehát szó, tisztelt képviselőtársaim, még mielőtt valaki félreértené, hogy az érintett felekezetek a termé szetben vissza nem kapott ingatlanok ellenértékét kapják meg részletekben, hanem az idők végéig járó járadékról, magyarán örökjáradékról van szó. Erre mondtam azt, tisztelt Ház, két hete, az emberi jogi bizottság kisebbségi véleményének előadójaként, hogy ez már messze nem kárpótlás, hanem az idők végezetéig szóló állandó jogcím megteremtése az érintett felekezetek további közvetlen állami támogatására és az állammal való további pénzügyi összefonódásuk rögzítésére. Tisztelt Ház! Az egyházi oktatás teljes k öltségének állami fedezése pedig abból a téves feltételezésből indul ki álláspontom szerint, hogy az egyházi iskolák teljes egészében állami és önkormányzati feladatot vállalnak át. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor mitől elkötelezettek ez ek az intézmények világnézetileg. Az állami és az egyházi oktatási feladatok összekeveredése sok bonyodalmat okozhat még a jövőben, aminek végső soron még az egyházak is kárát láthatják majd, hiszen ha azt állítják, hogy állami feladatot látnak el, akkor e l kell tűrniük azt is, ha az állam esetleg erőteljesen ellenőrzi a