Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter:
260 Bízunk abban, hogy a választópolgáro k tisztában vannak döntésük jelentőségével. Mert mit jelent ebben az esetben a nem szavazat? Egy lényegesen megemelt hadügyi költségvetést, hisz akkor a biztonságunkról magunknak kell gondoskodnunk. S felteszem a kérdést Keleti György miniszter úrnak: vane a minisztériumnak elképzelése arról, hogy egy esetleges nemnek milyen hatása van a költségvetésünkre? Mennyiben módosítja ez a professzionális hadseregről kialakított elképzelést? Ezek nem költői kérdések; s bízom abban, hogy a hadügyminiszter úr válasza meggyőzi a kétkedőket. (Moraj, közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) A NATOcsatlakozás hazánk teljes védettségét és a magyar haderő takarékos fejlesztését jelenti; s ezek olyan nemzeti célok, amelyek nemcsak megé rdemlik, hanem meg is követelik az összefogást és a nemzet egységét, hogy egyszer végre átlépjünk már azon a földrajzi választóvonalon, ami ebben a régióban a fejlődést és a balsorsot elválasztja egymástól. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padso raiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kormány nevében Keleti György honvédelmi miniszter úr kíván reagálni. Megadom a szót. (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Cirkusz! - Derültség a jobb oldalon.) KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Ház! Örülök, hogy az ellenzék ilyen hangos tetszésnyilvánítással... (Derültség az ellenzéki padsorokban.) várja a honvédelmi miniszter véleményét. Szeretném elmondani az önök megnyugtatására, hogy ezt a kérdést most hallottam, nem egyeztettük... (D erültség az ellenzéki padsorokban.) , de azt gondolom, hogy amikor Szekeres úr megfogalmazta ezt a kérdést, akkor azt a kérdést vetette fel, ami ma az állampolgárokat is foglalkoztatja. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy ma reggel tárgyaltam a Pentagon helyettes államtitkárával, aki azt fogalmazta meg, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erejének, haderejének nem kell egyik évről a másikra elérnie a NATOkompatibilitást, hanem egy hosszabb időszak - mintegy tíztizenkét esztendő - az, amennyi idő alatt ennek a hadseregnek fel kell készülnie a szövetség teljes jogú tagjává lenni abban az értelemben, hogy megfelelő hadműveletekben, gyakorlatokon és a kiképzés egészében részt tudjon venni. Ami pedig azt illeti, hogy mibe kerülhet nekünk egy nem NATOtagorsz ág hadseregének fenntartása, arra azt tudom mondani, tisztelt uraim és hölgyeim, hogy nem olyan régen megkötötték az úgynevezett CFEmegállapodást, amely az európai hagyományos fegyveres erők létszámára és fegyverzetére vonatkozik. Ebben a megállapodásban kialakították e térség és Európa katonai erőegyensúlyát, és ebben a katonai erőegyensúlyban - a szomszédos és a térségben lévő országok hadseregeinek létszámát és alapvető fegyverzeteinek számát kimondva - a Magyar Köztársaság például százezer fős hadsereg , de harci repülőgépekből 180 darab fenntartására kapott lehetőséget. Vagyis, ha nem fogunk a szövetséghez tartozni, akkor valószínűleg azt a folyamatot, amit elkezdtünk - és amit úgy nevezünk, hogy a hadsereg jelentős létszámcsökkentése , meg kell állíta ni, hiszen a szövetségen belül elegendő egy kisebb létszámú hadsereg, elegendő kevesebb fegyverzet - természetesen korszerűbb fegyverzet , egyébként pedig a Magyar Köztársaság védelméhez az európai erőviszonyokat kell figyelembe venni. Önö k nagyon jól tudják, hogy az év végére a haderő létszáma mintegy 5253 ezer fő lesz, 60 ezer fő lesz az úgynevezett tárcalétszám, amelyhez a katonai tanintézetek, az egészségügyi intézetek és más - idézőjelben mondott - nem harcoló alakulatok fognak tartoz ni. Ha ezt a létszámot emelnünk kell, ez természetesen komoly gazdasági megterhelést jelent. Azt is nagyon jól tudja minden parlamenti képviselő - hiszen nemrégen szavazott erről , hogy a sorkatonai szolgálati időt is
