Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
2481 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Rendhagyó költségvetési vita zajlik a parlamentben és a Ház falain kívül. Korábban ennek a törvénynek a kapcsán csaptak össze az indulatok, az érvek, és kerültek bemutatásra az eltérő gazdaságpolitikák, minősítve a kormányt vagy a kormány politikáját, illetve minősítve a pártok által saját politikájukat. Ma viszont a költségvetési vitával párhuzamosan aláírásgyűjtésekkel, egyéb politikai attrakciókkal é s egyéb hasonló - akár demonstrációknak is nevezzük - demonstrációkkal is zajlik a költségvetési vita a Ház falain kívül. Pedig nagy tanulság: ha az élet, a gyakorlat nem igazolja a teóriát, nem szabad görcsösen ragaszkodni hozzá. Gazdaságpolitikákkal is í gy van ez. Hozzáteszem - Selye János tudósra hivatkozva , hogy természetesen a tudomány és a felfedezések kérdéskörében egy kicsivel másabb a helyzet. A teória általában nem jött be a kísérletek során, és ebből adódtak a felfedezések, tudományos eredménye k. A gazdaságpolitika esetében ez nem teljesen így van. A gazdaság fejlődése ugyanis ma a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit és teóriáját igazolja, és nem azokat, akik kéthárom évvel ezelőtt ennek az ellenkezőjét állították. Ebből következően nagyon nehéz a tárgyilagos állampolgárt meggyőzni arról, hogy nem annak van igaza, akit igazol az élet. Ebből most már nagyon könnyű a következtetés: nagyon nehéz igazán érvekkel bizonyítani - és ebben egyetértek Bauer képviselőtársammal - azt, amit tulajdonképpe n a gyakorlat nem bizonyít. Ennek a gondolatiságnak a fényében szeretném végiggondolni és most a költségvetési vita kapcsán visszavisszautalni akár a földtörvénnyel, akár az agrártörvénnyel, akár a népszavazási üggyel kapcsolatos vitákra, és szeretnék eze kből is valamit átmenteni a költségvetési vitába. (22.40) Köztudott, hogy a mezőgazdasági bizottság tagjaként az agrárgazdaság ügyét szoktam e helyen képviselni. Ma is ezt teszem, és az előbbiekben tett megállapításaimat agráriumból hozott példákkal fogom igazolni. A tavasz folyamán a nemzeti agrárprogram vitája kapcsán a parlament, politikai pártok és civil szerveződések, valamint a kormány, a Tudományos Akadémia, az Agrárkamara képviselőiből megalakult egy 33 fős koordinációs fórum a Nemzeti Agrárkerekasz tal tanácskozása idejére. Ennek első érdemi munkája volt - és természetesen most már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy meg is határozta az agrárgazdasággal kapcsolatos további folyamatokat, tehát áprilistól napjainkig , hogy a nemzeti agrárkerekasztaltárg yalások zárójaként elfogadjon egy tizenöt pontból álló előterjesztést. Hozzáteszem, a 33 fő ott jelen lévő képviselő ezt egyhangúlag, konszenzussal fogadta el. Ennek a 10. pontja a következőképpen hangzik: "Az átalakulás, az Európai Unióhoz való csatlakozá s felkészülésének éveiben az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem egymással összefüggő célrendszere a korábbiaknál nagyobb állami támogatásra, nemkülönben összehangoltabb állami és területi irányításra szorul. Többségi vélemény szerint a legégetőbb agrárteendők elvégzése a nemzetgazdasági GDP legalább 2,5 százalékát kitevő állami támogatási összeg felhasználását teszi szükségessé. A támogatási kereten belül a közvetlen agrárcélokra fordítandó források arányát részletesebb számítások alapjá n úgy kell rögzíteni, hogy az agrártámogatások reálértéke számottevően növekedjék. Az agrárkerekasztal résztvevői indokoltnak tartják, hogy a kormányzat ismételten tekintse át a foglalkozási, területfejlesztési és a környezetvédelmi támogatások jelenlegi j ogcímeit, a támogatásokhoz való hozzájutás rendszerét, s hozza létre a célirányos, összehangolt és a fő célokra összpontosító felhasználás intézményi garanciáit." Csak pontosításként hadd jegyezzem meg: a kormány képviselője jelezte, hogy a 2,5 százalék il yen megfogalmazására és ennek az elfogadására nincs felhatalmazása, ezért került a szövegbe a "többségi vélemény szerint" kifejezés.
