Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):
2461 FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló t örvény módosításához Buzás Sándor képviselőtársammal több módosító javaslatot is beadtunk. Nagy örömünkre az előterjesztő ezek egy részét támogatja, a módosítások többi részénél pedig úgy látjuk, hogy van esély arra, hogy a kapcsolódó módosító javaslataink szintén támogatással találkozzanak majd. Van azonban egy olyan módosító javaslatunk, amelyet a gazdasági bizottság kivételével sem az előterjesztő, sem a többi bizottság nem támogatott, és ebben a kérdésben nem sikerült semmiféle kompromisszumra jutni. Ez t próbálnám itt az Országgyűlés jelen lévő képviselőivel megosztani. Mégpedig az ajánlás 21. pontjáról van szó, ahol a törvényjavaslat 22. §át módosítja a tervezet. Ez az adózás rendjéről szóló törvény 93. §ának (1) bekezdését érinti. A módosításnak - am it a törvénytervezet tartalmaz - az a lényege, hogy az adózók módjára behajtandó köztartozást a magánszemélyek kivételével a következő időszakban az önkormányzati adóhatóság helyett az állami adóhatóságnak kell majd megtenni. Véleményem szerint a korábbi p roblémák miatt ez egy indokolt és jó változat. Azzal folytatódik a tervezet - ami a korábbi változatban is benne volt , hogy a jogosult csak akkor keresheti meg az adóhatóságot a behajtás érdeké ben, ha az ezer forintot meghaladja ez a tartozás. Korábban is ez volt a tervezetben, most is ez van. A mi módosító javaslatunk mégis az lenne, hogy a jogosult csak akkor kereshesse meg az adóhatóságot, ha ez a köztartozása a tízezer forintot meghaladja. ( 20.50) Az alábbiakkal indokolnánk a javaslatunkat: a köztartozások soksok milliárd forintos összegűek, és úgy érezzük, hogy részben komolytalannak tűnik, hogy most 1000 forintos köztartozást akarunk behajtatni. Ez elveszi a valós súlyt a nagyobb kérdésekr ől, és az adóhatóságot nagy feladatokra fogja késztetni. Amíg korábban az önkormányzatoknál talán erre volt is energia, hiszen 3200 önkormányzat van, addig az állami adóhatóságnál ez rendkívül érdekes lesz, hiszen 1 századot tesz ki az adóhatóságoknak a sz áma, akik majd ezekkel a kérdésekkel foglalkozhatnak. Így tehát rendkívüli terhet rovunk erre a területre; az eredmények iránt, azt hiszem, egyikünknek sincs kétsége, hogy milyen eredményre fognak vezetni majd ezek a behajtási kísérletek. Ráadásul a törvén y egy másik helyen kimondja, hogy a végrehajtási költség minimum 2000 forint. Most el kell gondolni, hogy egy 1000 forintos köztartozás után megyünk, aminek a végrehajtási költsége a törvény által előírt módon 2000 forint, de egészen biztos, hogy a tényleg es végrehajtási költségek - az adóhatóság ennek majd próbál eleget tenni - ennek a többszörösét is meg fogják majd haladni. Az is könnyen kiszámítható, hogy mivel a legtöbb esetben eredménytelen a behajtási kísérlet, ez a teher teljes egészében a magyar ál lamot fogja terhelni. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a behajtási kötelezettség érvényesítésére nagyon nagy szükség van, de figyelembe kellene venni a mai viszonyokat, hogy csak a nagyobb tételek behajtásával kellene foglalkozni; már a 10 ezrest is annak érez zük - az 1000rel szemben egy nagyságrenddel nagyobb , itt viszont valóban mindent meg kellene tenni. Ha ezt érvényesítenénk, akkor elkerülnénk azt a vicces helyzetet, amikor gyakorlatilag már korábban is előfordult, hogy egynéhány forintos tartozás érdek ében feladnak egy borítékot, amelynek a bélyegköltsége is lényegesen több, mint amennyit el lehet érni a behajtás révén. Mi azt szeretnénk, ha ezt a többi bizottság, illetve a képviselőtársaink mérlegelnék, és így 1000 forint helyett 10 ezer forintra emelk edne a jogosultnak a lehetősége az adóhatóság megkeresése érdekében. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.
