Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája9683 - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2458 földek utáni részvény- és készpénzjuttatás meglehetősen koncentráltan jelent meg az egyes önkormányzatoknál, és éppen azoknál az iparilag fej lett településeknél, ahol a maximumot vetik ki. Tehát úgy gondolom, ez a két érv alátámasztja, hogy ez nem okoz ezeknél az önkormányzatoknál működési problémát. Még egy elemet szeretnék a végén mondani. Amikor a helyi iparűzési adó mértékét az 5 ezrelékről 8ra, majd 8ról 1,2 százalékra, illetve 12 ezrelékre emeltük, akkor kifejezetten az volt a törvényhozás szándéka - tekintve, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyeknél igen jelentős az adóalapból levonható eladott áruk beszerzési értékének volumene, míg másoknál ez elhanyagolható , hogy az önkormányzatoknak legyen módjuk differenciálni a vállalkozások között. Az önkormányzatok egy jelentős része ezt meg is tette. Más adót vet ki arra a vállalkozásra, ahol nagy a levonható adóalapcsökkentő hányad, és má s adót arra, ahol kicsi. De ez nem általános, és éppen azok az önkormányzatok vetettek ki maximális adót, ahol ebben nagyobb mozgástér lett volna. Ilyen értelemben, bár helyileg kell ezekről a kérdésekről dönteni, tulajdonképpen mégiscsak a törvényhozás sz ándékával ellentétes lépéseknek is minősíthetők. Nem kifogásolható, mert joga van rá, de végül is nem élt ezzel a differenciált adóztatási lehetőséggel. Tehát úgy gondolom - összegzésképpen , hogy az a két módosító indítvány, amelyeket az ajánlás 17. pont jához, illetve 24. pontjához kapcsolódó módosító indítványként az imént kifejtettek szerint benyújtok, együttesen jobb átmenetet biztosít mind a vállalkozásoknak, mind az önkormányzatoknak 1998ra, ugyanakkor lehetősége lesz a törvényhozásnak és a kormányn ak arra, hogy még egy évet gondolkodjon a hosszú távú hatások tekintetében. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon röviden fogok elmondani még néhány érvet a beadott módosító indítványaimmal kapcsolatban, ugyanis Miklós László képviselő úr a mondandóm jó részét már elmondta. A korábbi szakmai vitákban már kifejtettem azt a véleményemet, hogy a szakmai anyagokkal ellentétben igenis jó néhány önkormányzat számára rendkívül jelentős érvágást jelentene a bevételek szempontjából ez a törvényjavaslat, és az, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a korábbi években folyamatosan befolyó bevételek beépültek az önkormányzat költségvetési rendszerébe. Amennyiben ezek az elkövetkező években nem folynak be a költségvetésbe, olyan szolgáltatásokról kell lemondania az önkormányzatnak, amelyeket az ott élő ál lampolgárok már megszoktak, és rendkívül nehezen tudnák tolerálni azt, hogy ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzatok nem tudják produkálni. Azok a számítások, úgy gondolom, nem is lehetnek korrektek, amelyek azt mutatják be, hogy 51015 százalékkal csö kken ezen önkormányzatok bevétele, amikor az ezen önkormányzatok területén működő vállalkozások bevételeinek 6070 százaléka az anyagköltségből származik. Tehát ha az anyagköltséget az adóalapból levonhatják, akkor nem lehetséges az, hogy ez 1015 százalék kal csökkentse az önkormányzatok iparűzésiadóbevételeit. Ezt érezhette az előterjesztő is, amikor javasolta, hogy az adókulcsokat az elkövetkező években folyamatosan a jelenlegi 1,2 százalékról 2 százalékra kellene emelni, mert hiszen ezeket a bevételeket valahonnan az önkormányzatoknak pótolniuk illene vagy kellene. Én úgy gondolom, és ezt a véleményemet is elmondtam már korábban, hogy ezeknek az adóknak egy átstrukturálódása következik be más típusú vállalkozásokra, és az én felfogásom szerint ezek a vál lalkozások sokkal kevésbé költségviselőek, mint azok, amelyek eddig jelentősebb adókat fizettek be az önkormányzatok költségvetésébe. Tehát úgy gondolom, és ennek van gyakorlata is az önkormányzati rendszerekben, hogy a szolgáltató típusú vállalkozások, il letve a kisebb vállalkozások számára az önkormányzatok jelentős
