Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PÓDA JENŐ jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2450 PÓDA JENŐ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a következő: Az ajánlás 13. pontjai az általános rendelkezések módosítására benyújtott indítványokat tartalmazzák. Ezekkel összefüggésben nyílik meg a vita első szakasza a 8. és 11. pontokra is. A következő vitaegység az ajánlás 427. pontjai, amelyek a társasági adó ra vonatkozó szabályok módosításait tartalmazzák. Az utolsó vitaszakasz pedig az átmeneti és a zárórendelkezések, valamint a mellékletek körében módosítást indítványozó pontokra nyílik meg az ajánlás 2833. pontjai alapján. ELNÖK (dr. Áder János) : Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a jegyző úr által ismertetett és az egyes részletrendelkezések összekapcsolását tartalmazó javasolt vitaszerkezet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége i ndítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az első vitaszakasz az ajánlás 13., valamint a 8. és 11. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! M ivel felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita második vitaszakaszát nyitom meg az ajánlás 427. pontjainak megfelelően, a 8. és 11. pontok kivételével. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szak aszában. Igen. Csizmár Gábor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. (20.00) CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ajánlásban 910., illetve 1314. sorszám alatt szereplő módosító indítványaimhoz kapcsolódóan szeretnék n éhány megjegyzést tenni, tekintettel arra, hogy a bizottságok nem támogatták e módosító indítványokat. Ez természetesen nem négy, hanem egymással összefüggő kétkét módosító indítvány, egymásnak alternatívái ráadásul, tehát tulajdonképpen lényegében egy mó dosítási szándékról van szó a négy módosító indítvány kapcsán. A módosítási szándék három megfontolásból indult. Az első az, hogy olyan társaságiadószabályokat kellene a közhasznú szervezeteknek és kiemelten közhasznú szervezeteknek megállapítani, amely, mint ahogy azt ma már más törvény vitájában elmondtam, összhangban van a tárgyalás alatt lévő, a közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslattal. Úgy gondolom, hogy éppen ezért egy követhető, e szervezetek számára alkalmazható társaságiadókonstrukciót k ellene létrehoznunk. A kormány által benyújtott törvényjavaslatban mindenféle bonyolult képletek találhatók. Tulajdonképpen olyan eljárást kívánnak meg a közhasznú szervezetektől, amely egy meglehetősen nehéz jogkövető magatartást idéz elő. Természetesen e zeknek a szervezeteknek igen csekély a rutinjuk abban, hogy hogyan kell az adószabályokat értelmezni és végrehajtani. Természetesen ez majd lehetővé teszi, hogy ha így fogadja el az Országgyűlés, hogy tulajdonképpen bármely szervezetet mindenféle hibán leh essen tetten érni. És mivel a kormányjavaslat arról is szól, hogy abban a pillanatban, amikor köztartozása marad egy szervezetnek, az adományok is társasági adó hatálya alá kerülnek, ezzel gyakorlatilag sikerül egy olyan negatív folyamatot legyártani, hogy mert nem tudja követni a meglehetősen bonyolult adószabályokat a szervezet, ezért aztán az adományait is társasági adó alá vonjuk, mindenféle látszatkedvezmények mellett. Én úgy gondolom, hogy ez vállalhatatlan, ami a kormányjavaslatban szerepel. Vállalha tatlan, mert nem életszerű, mert nem követhető, mert nem megvalósítható, és mert olyan kitételeket
