Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE (MSZP):
2446 Az én módosító indítványom - amelyet a bizottságok a vita első szakaszában nem támogattak - semmi másról nem szólt, mint hogy a jelenlegi kedvezményrendszer legyen érvényes a közhasznú szervezetekre. Némi meglepetéssel láttam, hogy a bizottságok ily egyöntetűen és az előterjesztő is elutasítja ezt a javaslatot. Ezért tehát szívesen hallgatnék olyan érveket a részletes vitában, hogy vajon miért kell csökkenteni ezeket a kedvezményeket. Vajon miért kell olyan helyzetet teremteni, hogy a szervezetek számára adott adományok ne részesüljenek az eddigi támogatásban, eddigi kedvezményben? Miért kell kevesebbet áteng edni tehát a szervezeteknek, mint az elmúlt években kellett? Jó lenne erre valamilyen érvelést hallani. Eddig még nem hallottam, ezért szeretném újólag felvetni, hogy amikor a költségvetési bizottság az utolsó simításokat végzi a törvény szövegén, akkor ez t segítendő egy - a módosító indítványhoz képest eltérő mértékű, de a jelenlegi kedvezményrendszerhez nagyon hasonló - kapcsolódó módosító indítvánnyal éltem. Szíves figyelmébe ajánlom az előterjesztőnek és a költségvetési bizottságnak. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, fontolják meg, szabade olyan helyzetet előidéznünk, hogy miközben a közhasznú szervezetekről törvényt alkotunk és a mozgásterüket szeretnénk elősegíteni, aközben ehhez kapcsolódó kedvezményeket csökkentünk vagy szűkítünk. Úgy gondolom, nincs ilyen szándék a parlamentben, ezért jó lenne a törvény szövegét a szándékokkal összhangba hozni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 13. §ával kapcsolatban nyújtottunk be módosító javaslatot. Röviden ismertetem, hogy miről szól a 13. §. Megadja azt a lehetőséget, hogy a tandíjkedvezményt, annak adókedvezményét a hallgató később vegye igénybe , tehát nem a tárgyévben, hanem, mondjuk, az egyetemi tanulmányai befejezése után. Nem tudjuk most pontosan megmondani, hogy vajon hány hallgató él majd ezzel a lehetőséggel, de azt meg kell vallani, hogy ez nem ígérkezik egy rossz formának. Hiszen lesznek olyan szülők, akik talán ily módon is biztosítják majd gyermekeik számára, hogy az egyetem, főiskola elvégzését követően közvetlen anyagi forráshoz is jusson majd ily módon. A módosító javaslatunk tulajdonképpen ennek az általunk jónak tartott megoldásnak a kivitelezésére irányul. A törvényjavaslat értelmében ugyanis meglehetősen bonyolult lenne ennek az érvényesítése. Nem elég, hogy a felsőoktatási intézménynek egy igazolásra rá kellene jegyezni a halasztás lehetőségét, hanem a törvényjavaslat azt is előí rja, hogy ez a hallgató is keresse meg az adóhatóságot ezzel az igazolással. A mi véleményünk szerint ez egyáltalán nem szükséges. Arról nem is beszélve, rendkívül kíváncsiak lennénk arra, hogy vajon az a hallgató, aki nem is nagyon érti még ezt a szisztém át, és várhatóan erre az összegre majd több év múlva számíthat, vajon eleget tennee ennek a kötelezettségének. Ráadásul úgy ítéljük meg, hogy nincs is erre szükség. Hiszen mi történne, ha a felsőoktatási intézmény továbbítaná ezt az információt, a hallgat ó pedig nem keresné meg az adóhatóságot? Mi történne vitás esetekben? Megkaphatnáe a hallgató a pénzt? Véleményünk szerint igen, mert az adózás rendjéről szóló törvénynek ma is van egy olyan paragrafusa, amely azt mondja, hogy ilyen információmennyiség al apján is biztosítani kell az adókedvezmény igénybevételét. Ezért úgy gondoljuk, nemcsak egy felesleges bürokratikus lépésről van szó, hanem egy olyan vitapontot is bevinnénk ezzel a javaslattal, ami később, több év múlva majd jelentős feszültségekhez vezet ne. A gazdasági bizottságban támogattuk ezt a javaslatot, sajnos az előterjesztőt, illetve a többi bizottságot nem sikerült ezen javaslatunkkal megnyerni, amelynek - hangsúlyozom - az a lényege, hogy az adókedvezmény igénybevételéhez ne legyen szükséges a hallgatónak megkeresni az adóhatóságot. Ezt követően az előterjesztővel próbáltuk pontosítani az indítvány lényegét, illetve -
