Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PÓDA JENŐ jegyző:
2424 kezelhető. A vámhatóság nem rendelkezik kel lő szakértelemmel az értékbecsléshez, túl sok időbe és költségbe kerül az ingatlan biztosítékként történő elfogadása. Ha beváltására kerül sor, további bizonytalansággal kell számolni az elérhető ár tekintetében, és hosszadalmas, bonyolult eljárásra is. Ug yanakkor, ha az ingatlan egyébként rendelkezésre áll, az a banki garancia fedezeteként szolgálhat, így a vállalkozások szempontjából mégiscsak alkalmas a biztosíték nyújtására. Tisztelt Ház! Nem tudjuk támogatni azt a módosító javaslatot sem, amely a szesz es italok adóztatásában visszahozná a százalékos adóelemet. A kizárólag a szeszfok alapján történő tételes adóztatásra '97. január 1jén tértünk át. (17.50) Megjegyzem, hogy ezt megelőzően is a tételes adó volt a meghatározó. Az adónak átlagosan több mint 80 százaléka már korábban is eleve mennyiségi alapon került kivetésre. A százalékos adózást azért szüntettük meg, és hagyta azt jóvá egy évvel azelőtt a parlament, mert a tételes adóztatás átlátható, jól fogható, tervezhető, ezzel szemben a százalékos fogy asztási adó lehetőséget ad az adórövidítésre, ösztönöz az adó megspórolására. Az év elején végrehajtott váltás jól előkészítette az új adókonstrukciót, az adóraktári, illetve az adófelfüggesztési rendszer bevezetését. Ez az új konstrukció nem az értékfolya matokra épít, nem a termék értékesítéséhez köti az adófizetési kötelezettséget. Az adókötelezettség a termék előállításával keletkezik, a termék mennyiségi számbavételén alapul, és az adót akkor is meg kell fizetni, ha a termék nem kerül értékesítésre, han em azt az adóraktárból például a termelő adóraktárnak nem minősülő telephelyére szállítják. Az adópolitikának előretekintőnek kell lennie, ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy Európában márkatermékpiac van, ami meghatározza az európai csatlakozásra val ó felkészülés irányait a szeszipar számára. Az adópolitika sem adhat más irányú ösztönzést. A magyar szeszesitalgyártás csak akkor maradhat talpon, ha idejében vált a márkás, jobb minőségű termékek irányába. Tisztelt Ház! Vita volt arról, hogy a dohánygyár tmányok adójegyén szereplő ár maximált vagy fix ár legyen. Az eredeti maximált áras megoldással szemben a fix ár mellett több érv is szól. Azon adóztatási elvet, hogy az adót a fogyasztó által megfizetett ár alapján kell leróni, a fix ár egyértelműen érvén yre juttatja, szemben a maximált árral. Ugyancsak a fix ár teremtene teljesen egyértelmű helyzetet az áralkalmazásnak a fogyasztók általi ellenőrzéséhez, kontrolljához is. A fix ár kizárja továbbá a kiskereskedők diszkontban fiktív, nem valós, névre kért s zámla melletti, a valós bevétel eltitkolására alkalmas vásárlásait is. Mivel versenyjogi szempontból is elfogadható, a kormány végül is támogatja a fixáras módosító javaslatot. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a kormány által is támogatott módosító indítványok és az egész törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Póda Jenő jegyző urat, ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amely ek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást vagy előterjesztőjük azokat visszavonta. PÓDA JENŐ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A T/4744/102. számú ajánlás 4., 6., 9., 33., 62., 67., 75., 80., 82., 86., 87., 88., 89., 90., 101., 110., 124., 126., 127 ., 129., 131., 132., 139., 153., 161., 165., 170. és 194. pontjai és a T/4744/191. számú kiegészítő ajánlás 34., 36., 39., 41., 49., 53., 76., 78., 84., 85., 86., 88. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, ezért ezekről nem határoz az Or szággyűlés.
