Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2374 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. U tolsó felszólalóként megadom a szót Balsay István úrnak, Fidesz. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindig arra vágytam, hogy az utolsó szó az enyém legyen. (Derültség.) Erre eddig még nem volt pé lda. Gondolom, hogy államtitkár úr magának fogja megtartani az utolsó szó jogát, mert az előterjesztőnek van joga reagálni. Két dolog miatt szerettem volna a vitát tovább gombolyítani, amit konstruktívnak és előrevivőnek tartok, még akkor is, ha megjelenik néhány olyan gondolatfoszlány is, amely ellentétes az önkormányzati törvénnyel. Az egyik gondolat, ami bennem mindig felébredt és a Fidesz önkormányzati kabinetjében is: el kell mondani, hogy mindig elhessegettük magunktól a kötelező társulásokat, tartott uk magunkat a szabad társuláshoz, de legalább öt olyan kötelező társulási gondolat mindig motoszkált bennünk, amellyel érdemes foglalkozni, nem kötelező társulásként, hanem esetleg törvényi szabályozással más megoldásban; ez a tűzrendészeti, a tűzoltósági és általában a tűzoltósággal összefüggő kérdéskör, amely körzeteket alakított ki, és amelyeket nem kötelező társulásként kell vinniük a településeknek. Ezt a törvény megoldotta, de felmerült egy időben társulási formában való vitele is ezeknek a kérdésekne k. A másik, ami engem mint környezetvédőt továbbra is foglalkoztat: az ivóvízbázis védelmére Németországban tapasztalt, kötelező társulásokkal létrejött társulási forma. Még egyszer mondom, hogy a szabad társulások híve vagyunk, de e két területen és továb bi másik, most nem részletezett területen kell gondolkodnunk, hogy milyen törvényi szabályok között lehetne a társulási készséget vagy képességet jobban késztetni. Majdnem azt mondtam, hogy kierőltetni, de ettől elállok - mert arra késztetni lehet a telepü léseket, illetve a térségi társulásokat, hogy alapvetően nemzeti vagy nagyobb regionális érdekek érdekében jobban szorgalmazzák az együttes gondolkodást. Amire reagálni kívántam, az további törvény, amely a parlament elé még talán nem is került, de befolyá solja például az egyenlő önkormányzatok, az egyenlő felek társulási készségét. Itt van az összeférhetetlenségi törvénytervezet, amely lehetővé teszi például - és ezt is példának szánom , hogy egyes kistelepüléseken az értelmiségiek köréből kiszoruljanak p éldául az intézményvezetők vagy az önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalatok vezetői. Mondjuk, egy adott, 300500 fős településen van öttíz ilyen ember; ha a választások során nekik választaniuk kell, hogy képviselőként vagy intézményvezetőként k ívánnake tovább működni, akkor ezeknek a településeknek az azonos félként más településhez való társulásának a képességét csökkenti ez a törvényi bevezetés, ez a változtatási igény. Befejezésül szeretnék még egyet hangsúlyozni még egyszer: az önkormányzat i jogok azonosak, de a teljesítőképesség eltérő, s ezért a társulásokban a nagyobb teljesítőképességgel - ami nem istentől való, ami nem az ott élő emberek nagyobb szellemi kapacitása, hanem attól való, hogy annak a városnak nagyobbak a bevételei, kialakul t az intézményhálózata van, a képzett emberek sokasága jelenik meg azokon a településeken , nem kötelező erővel, hanem ennek a képességnek, ennek a lehetőségnek az egész nemzet számára való hasznosításával nagyobb mértékben kell élniük. Tehát a nagyváros, a város és a környező település közötti együttműködést ne úgy fogja fel a parlament - és a törvényi szabályozásban erre kísérlet is születik , hogy a nagyváros rátelepedik az adott kisebb településre, hanem úgy, hogy a közös akarat, a közös lehetőségek h atékonyabb kihasználása érdekében a városkörnyéki lehetőségeket nagyobb mértékben kell szorgalmazni, még akkor is, hogyha elfogadom, hogy a városkörnyéki bizottságoknak, a városkörnyéki szakigazgatásnak is voltak egyes esetekben pejoratív felhangjai. Én az onban arra bátorítok mindenkit, hogy a város és vonzáskörzetének a hatékony működtetésével a magyar parlament nagyobb mértékben éljen, mint ahogy eddig élt. Első helyen biztos, hogy a közoktatásban a NAT bevezetésével származó következményekkel... - és itt most nem a NATot bírálom általában, hanem
