Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
2350 gazdagabb önkormányzat oknál, és bizonyos mértékben elkényelmesíti a szegényebb önkormányzatokat. A most a parlament elé kerülő törvénytervezet a társulások jogi környezetének újfajta, komplex szabályozását tartalmazza. Ugyanakkor e jogi keretek csak akkor nyernek tartalmat - és erről is volt már szó , ha a társulások pénzügyi ösztönzőrendszere is folyamatosan bővül. Már jelenleg is léteznek ezek, sőt visszatekintve az eltelt négy évre, számuk szépen szaporodott. A fejlesztések és beruházások tekintetében a céltámogatási rendsze r volt az első, amelyik a társulások ösztönzését tartalmazta, kezdetben azzal, hogy 10 százalékponttal több központi támogatást rendelt az együttműködő önkormányzatok fejlesztéseihez. Jött a területfejlesztési törvény, amely a kistérségi fejlesztési társul ásokat mint jogi személyiségű társulásokat létrehozta és a területfejlesztés egyik legfontosabb alapintézményét az egész országban megvalósította. A normatív támogatási rendszerben a közoktatási törvény hozott újat a társulási kiegészítő normatívával, de a bejárónormatíva, illetve az iskolabuszpályázatok is ösztönözték az önkormányzatokat az iskolafenntartó társulásokban; 1997ben 148 iskolafenntartó társulás jött létre. A közigazgatási társulások sajátos formája a körjegyzőség. '95ben még az volt tapaszt alható, hogy a körjegyzőségek száma csökken, csökkenő tendenciát mutatott. Egy új ösztönzőrendszer bevezetésével már 1997ben a trend megfordult, és most már növekedés tapasztalható. Jelenleg 502 körjegyzőség működik, és ez a kistelepülések kétharmadát éri nti. Az együttműködési kedv növekedése egyértelműen az anyagi támogatás növekedésének köszönhető; '96ban 200 millió, '97ben 600 millió forint állt rendelkezésre a körjegyzőségek támogatására, az 1998as költségvetési tervezetben pedig már 1 milliárd fori nt tervezett jelenik meg, ami azt jelenti, hogy, mondjuk, három település - és ez sincs már megyehatárokhoz kötve, ezer fő alatti településről legyen szó - havi 135 ezer forint támogatást is kaphat a körjegyzőség működtetéséhez. A hatósági társulások új fo rmáját teremtette meg az épített környezetről szóló törvény is. Óriási vita után véleményünk szerint egy jó megoldás született, amely a települési önkormányzatok számára lehetővé teszi, hogy társulási alapon akár a nagyvárosokkal, akár egymás közt az építé sügyi hatósági feladatot társulásban lássák el. A jelen törvénytervezet tehát a társulások jogi kereteinek jól átlátható szabályozását tartalmazza, és úgy ítéljük meg, hogy beépíti mindazokat a tapasztalatokat, amelyek az önkormányzati rendszerben hét év a latt lezajlottak. A jelenlegi szabályozás a társulásokat a feladatellátás jellege szerint szabályozza - tehát a jelenlegi hatósági igazgatási, intézményirányító társulás , míg a törvényjavaslat egy új szempontot behozva az együttműködés foka, intenzitása alapján tipizál, megadja a társulási szerződések tartalmi és formai követelményeit. Azt gondolom egyébként, hogy jól eltalálva adja meg, tehát ezek a fogódzók, leszabályozások véleményünk szerint a társulásokban szükségesek, az önkormányzatok társulási ked vét fogják ösztönözni, de meghagyják számukra természetesen a szabadságot is. Megpróbál megoldást találni az együttműködés törvényi garanciáira is, a vitás kérdések gyorsabb rendezésére. Az önkormányzati törvény társulási részének pontosító, kiegészítő sza bályozásáról van tehát gyakorlatilag szó. A törvény preambulumában mindezek, amelyekről már beszéltem, összegezve találhatók. A célok közül a polgároknak nyújtott közszolgáltatás színvonalának javítását emeli ki legfontosabb prioritásként - erről soha nem szabad elfeledkeznünk , és ez alá rendeli a gazdaságosságot és a hatékonyságot. Az általános rendelkezések a törvény alkalmazhatóságát, kiterjedését határozzák meg. Itt arról van szó, hogy önkormányzati típusú és államigazgatási típusú feladatokra is lehe t társulást létrehozni, hangsúlyozva az önkéntes, szabad elhatározás elvét és a társulások írásos jellegét. Fontos, hogy társulás létrehozása után is a helyi önkormányzati feladatellátási kötelezettség megmarad, vagyis nincs arról szó, hogy ha az egyik önk ormányzat a másik által társulásban lát egy feladatot, maga az önkormányzat mentesül a kötelező feladatellátás alól. Tehát ha - mondjuk - egy faluban
