Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
2324 Én úgy hiszem, hogy ezek a tények arra ösztökélik a Magyar Demokrata Fórumot és mindazokat, akik valóban gondolkoznak az európai csatlakozásról, hogy végigtekintsük, mi történt az elmúlt időszakban, és milyen óriási problémákat jelent az, hogy kevés támogatást kap a kutatásfejlesztés. Nem lehet azt mondani, hogy az ott dolgozók élet- és munkakörülményei megfelelnek az európai átlagnak, sőt mi több, azt lehetne mondani, hogy az a 49 dolláros támogatás, amely erre a területre fejenként jut, valójában nem több, mint ha minden lakos hetente lemondana egy korsó sörérő l. Elégségese ez az összeg, elégségese a kutatásfejlesztésre egy korsó sört fordítani hetente, vagy pedig ennél sokkal többet kellene? A kutatásfejlesztésre fordított fejenkénti 49 dollár tizedrésze annak, amit az OECDországok átlagosan erre fordítana k, és akkor nem beszélhetünk, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államokról vagy Japánról, amelyek nálunk sokkal gazdagabbak, tehát nyilvánvaló, hogy a nagyobb GDPből nagyobb hányadot tudnának erre a területre fordítani. Lehet azt mondani a költségvetés kapcsá n, hogy nincs elég pénz; lehet azt mondani, hogy a GDPnek kisebb hányadát tudjuk erre a területre fordítani. De akkor igen meglepő a magyar kormány képviseletében megjelenő szakértőknek, illetve kormánytagoknak az 1997. október 6án Bonnban, a németmagya r kutatási fórumon tartandó beszédéből az az idézet, amelyik azt mondja: az 1996. évben már számos önálló projekttel sikerült a fejlesztést megindítani. Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon 1986ban a GDP 2,4 százalékát fordítottuk kutatásfejlesztésre, ezt "sikerült" 1995ben 0,4 százalékra letornászni, majd ezt követően 1996ban a kutatásfejlesztés 0,6 százalékot is elért. Ugyanez a szám az Amerikai Egyesült Államokban 2,4 százalék, Japánban 2,2 százalék. Az a kérdés: vajon ezek szerint megtehetjüke azt, hogy az agyakat nem fejlesztjük; megtehetjüke azt, hogy a kutatásban részt vevő munkatársak rendkívül rossz körülmények között és rossz felszereltséggel dolgozzanak? Az elmúlt években számos kormányzati pozícióban lévő szakember elmondta, hogy óriási fejlesztés indult meg a felsőoktatásban. Kétségtelen tény, el kell ismerni, hogy 1990től folyamatosan kétszeresére emelkedett a hallgatói létszám. Azonban nem képzelhető el, hogy minőségi oktatás legyen a felsőoktatási intézményekben akkor, hogyha nem ve nnének részt a kutatók ebben az oktatási rendszerben, ha maguk nem kapcsolódtak volna be ebbe a rendszerbe. Ezért úgy gondolom, hogy szükséges és nagyon fontos felhívni a parlament figyelmét: elfogadhatatlan, hogy a kutatásfejlesztés közvetett és közvetle n állami támogatása ilyen csekély mértékű. Kérem képviselőtársaimat, gondolják meg, hogy ha majd megnyomják a gombot, akkor mire szavaznak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán művel ődési és közoktatási államtitkár úrnak, a kormány nevében való reagálásra. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A tisztelt Ház napirendjében, mint ön is eml ítette, éppen tegnap kezdődött meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokkal kapcsolatos törvény vitája. Hogy erre este fél 9kor került sor, ez igazán nem a kormány hibája és felelőssége. Én azt gondolom, hogy azok a finanszírozási csatornák, amel yeken a kutatásfejlesztést Magyarországon finanszírozzák, igen sokrétűek, és tulajdonképpen megfelelően ki is épültek: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokon kívül a felsőoktatási kutatásfejlesztési pályázatok, az ugyancsak a felsőoktatásban me galkotott programfinanszírozási rendszer, a Széchenyiösztöndíj rendszere, amely ez évtől kezdve már a felsőoktatásba bevonja a nem felsőoktatásban, kutatóintézetekben, más kutatóhelyeken dolgozó tudósokat is. (8.50)
