Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2322 gabonafelesleg van, de nem azért, mert annyival többet termelnek; kevesebbet termel az ország, mint a nyolcvanas évek közepénvégén, nincs állatállomány. Nin cs állatállomány! Természetesen ilyen esetekben, amikor viszonylag jobb a gabonatermés, zsákban próbálják az emberek eladni, mert nincs állatállomány - nincs bőr, mint ahogy régen mondták parasztemberek, bőrben kell eladni, nem pedig zsákban, nincs állatál lomány , amellyel föletetnék. Most a kormány gyors intézkedéseket próbál, de mindig idő után próbál intézkedni, a brojlerterméktanácsot hívják össze, és gyakorlatilag a naposbaromfi kihelyezésével, tehát a brojlertermelés növelésével próbálja levezetni e zt a több millió tonna gabonafelesleget. Mi azért azt mondjuk, hogy a külpiacon való elhelyezésben is sokkal hamarabb tehetett volna a tisztelt kormányzat intézkedéseket, mindig késve cselekszik. Visszatérve Bábolnára: Bábolnának azok az erőfeszítései, hog y a vertikális integrációba sok tízezer kisembert bevonjon kihelyezett naposbaromfival, takarmánnyal, egy jó szándék. Jó szándék az, hogy gyakorlatilag most ne privatizálják olyan emberek, mondjuk, akik az alumíniumipart nem tudták megőrizni, tönkretették, de most ezeknek a vezetői ÁPV Rt. vezérigazgatóként mennek majd ki Bábolnára, és a személyi felelősségeket próbálják megállapítani. Mindenképp visszautasítjuk, a Független Kisgazdapárt legalábbis visszautasítja ezt az állampárti módszert, hogy teljesen a színfalak mögött, a szakma kizárásával az ÁPV Rt. mint tulajdonos próbálja most a személyi felelősséget megállapítani. Sajnos, elsősorban az ÁPV Rt.nél kellett volna már a felelősségeket megállapítani a korábbi években; és még egyszer mondom, tisztelt kor mányzat: örülnénk, ha nem okoznának még több kárt külföldön a magyar mezőgazdaság jó hírének. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár úrnak, hogy válaszoljon a felvetett kérdésekre. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem tisztem, hogy az ÁPV Rt. igazgatótanácsának a nevében reagáljak a napirend előtti felszólalá sra, viszont a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium nevében néhány tényre fölhívnám a figyelmet. 199293ban indult el az a folyamat, ami Bábolnán a korábbi egységes rendszert megbontva különböző kft.ket hozott létre, több mint 41 ilyen kft. alakult, amelyeknek tulajdonosi viszonyai, működési rendszere eléggé kusza képet mutatott, az egymással szembeni vagy az egymást támogató működése a piacok megszerzése iránt szinte átláthatatlanná tette a tevékenységet. Zárójelben jegyzem meg, hogy Bábolna akkori e lnöke, Bogárdi Zoltán, aki itt van a teremben, ezeket a kft.ket, illetve ezeket a kisebb egységeket ő indította az útjára, tehát ő volt az, aki ezt a folyamatot elkezdte, amely folyamat aztán a végén odáig jutott, hogy az egymással szembeni piaci harc, il letve a finanszírozási rendszer, amely Bábolnának mint egységnek - illetve, ahogy képviselő úr is utalt rá, a felvett hiteleknek és az integrációnak - a terhei már nem egyformán oszlottak meg. Tehát Bábolna volt, amely a hiteleket fölvette, és akik ezt for gatták és felhasználják, azok között bizony sok kft.t találunk, amelyekről egyébként, még egyszer hangsúlyoznám, a személyi összetételt és a tulajdonosi viszonyokat is ismerve eléggé összefüggéstelen kép alakult ki. A privatizációs törvény módosítása kapc sán ez év tavaszán döntött úgy az Országgyűlés, hogy Bábolna állami tulajdonát 50 százalék plusz 1ben határozza meg. Két komoly szakmai befektető, pénzügyi befektető jelentkezett: az EBRD és az IFC. Nyilvánvaló, hogy itt Bábolna privatizációja kapcsán egy vizsgálatot kellett lefolytatni annak érdekében, hogy lássa a kormány, milyen pénzügyi háttérrel és milyen vagyoni biztosítékokkal rendelkezik, viszont nehezítette a privatizációt még az, hogy 21 ezer hektár föld a Bábolna Rt. tulajdonában van, és mivel i tt az Országgyűlés előtt most olyan vita folyik, amely a föld tulajdonlásának, illetve a föld későbbi sorsának eldöntését is rendezni kívánja, nem tartotta a kormány szerencsésnek, hogy a privatizációt úgy indítsa el, hogy aztán ebből
