Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
2301 Mivel a nonprofit szektor jogi keretei még kialakulóban voltak, 1992ig lehetséges volt állami pénzeket alapítványi formában magánvagyonná tenni. Talán a legemlékezetesebb ilyen eset a KISZDemiszvagyon átmentése volt, amely tranzakciókat az ÁSZ egyértelműen elmarasztalta. Az ÁSZ szer int különben '9094 között 26 milliárd forint jutott állami forrásokból különféle alapítványoknak. Ezeknek a támogatásoknak a többségét konkrét cél és elszámolási kötelezettség nélkül, egyedi kormányhatározatokkal juttatták a címzetteknek. A kormányhatároz atok jelentős részét nem hozták nyilvánosságra. A civil szervezetek is gyakran használták ki a szabályozás hiányosságait. Profitérdekelt tevékenységet folytatva, a jövedelem jelentős részét nem forgatták vissza a tevékenységükbe, hanem tagjaiknak, kedvezmé nyezettjeiknek fizetésként vagy ösztöndíjként osztották ki. 1992ig a nonprofit szervezetek minden tevékenységüket jövedelemadómentesen végezhették, és bár valójában profitorientált tevékenységet folytattak, adót nem kellett fizetniük. Bevételeiket, példá ul a szolgáltatási díjakat, adományként könyvelték el - emlékszünk például a Nyitott Világ Alapítványra. Még 1996ban is visszaéltek a szabályozás hiányosságaival - emlékezhetünk a cash flowügyre. Számos visszaélésre adtak lehetőséget a kereszttámogatások változatai is. Sajnos, ennek kiküszöbölésére a tervezet sem ad megnyugtató megoldást, inkább csak bízni lehet benne, hogy az összeférhetetlenség szabályozásakor az egyes szervezetek ezt megteszik. Nézzünk néhány elemet a tervezetből, hogyan biztosítja a s zabályos működést, a jogbiztonságot, az olyannyira fontos átláthatóságot és nyilvánosságot. Minden befizetett adóforint megteremti az állampolgár jogát arra, hogy figyelemmel kísérhesse annak elköltését. Ahogy az állam, úgy a nonprofit szervezetek is el ke ll tudjanak számolni minden egyes adóforinttal. Az átláthatóság erősíti a legitimitást is. Az állami szektorban a rossz munka felelősei leválthatóak, például négyévenként választások vannak, és a rosszul tevékenykedő parlamentet, képviselőket és az állami szektor más részét is le lehet váltani. Az üzleti életben a siker mérőszáma a haszon. Hogyan lehet mérni a sikert a nonprofit szektorban? A tervezet pontos jogi szabályozással határozza meg a nonprofit státusz különböző fokozatainak elnyerési módját, norma tívan szabályozva azt. Személy szerint szívesebben vettem volna, ha két fokozat helyett három van meghatározva, de talán túl bonyolult lett volna a harmadik fokozatot befogalmazni a tervezetbe; eredetileg, úgy tudom, három volt. Fontos szempont a megfelelő szakmai kontroll. A bemenet oldaláról megfelelő garanciákat tartalmaz a tervezet, a kimenet oldalán viszont tulajdonképpen semmilyen kontroll nem működik. Marad a lehetőség, hogy a helyi társadalom kezelni tudja a kérdést, illetve más törvényekben szabály ozzák a kimeneti oldalt is. A tervezet megteremti a lehetőséget az egyes civil szervezetek rendszeres belső ellenőrzésére. Megfogalmazza a szakmai és állampolgári nyilvánosság ellenőrző szerepét, megkövetelve ezzel az átláthatóságot, az információhoz való hozzáférés és a betekinthetőség lehetőségét. Összességében elmondható, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság ad, adhat legitimitást a köz érdekében tevékenykedő, ám nem választott szervezeteknek. A tervezet lehetővé teszi az adatokhoz való hozzáférést, má s esetekben pedig elrendeli ezek automatikus publikálását. Ma a közalapítványokon kívül a többi civil szervezetnek csak a címe és a képviselőjének a neve nyilvános. Ha befizettük az adónkat, megkövetelhetjük, nemcsak a kormánytól, hanem a civil szervezetek től is, hogy számoljanak el minden forintjukkal, ugyanis értük is mi fizettünk. Fontos a szervezetek függetlensége és autonómiája, és az is fontos, hogy a helyi közösségek határozhassák meg, milyen közösségi szolgáltatásokra van szükségük. A szervezet beso rolásakor azonban elő kell írni a meghatározott szervezési, működési, felelősségi, összeférhetetlenségi, gazdálkodási, könyvelési és nyilvánossági feltételeket. Végül a jogbiztonság azt is megköveteli, hogy
