Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
2299 egyik módja lehetne egy a civilek által választott grémium, mely nem csupán a forrás elosztásában, de információk eljuttatásában, képzésben, felkészítésben is sokat tudna segíteni. Indokoltnak tűnik egy önigazgató szerv megalakítása. Megyénkbe n - mondhatni: úttörő szerepet vállalva - többször tettek erre kísérletet civil szervezetek. Sajnos, időről időre elhalt ez a kezdeményezés, mert valójában hiányzott az igazi funkciójuk ezeknek a szerveződéseknek és jogosítványuk sem volt, és - mondjuk meg őszintén - néha az ellenérdekeltség is okozta azt, hogy nem tudtak együttműködni. Azt hiszem, ezen a területen is sokat adhat a törvénytervezet, elősegítheti olyan ernyőszervezetek megalakítását, melyek információval, tanácsokkal, konfliktuskezeléssel seg ítenék a helyi közösségeket. Ezek bázisán megszerveződhetne egy olyan köztestület, akár megyei szinten is, melynek jogosítványai lennének például érdekképviseletben, pályázati pénzek elosztásában. Fontosnak tartom az erre irányuló módosítást és természetes en annak elfogadását is, hiszen az együttműködés szabályozásával megnövelhetnénk a civil szféra mozgásterét, erejét. Úgy gondolom, az Európába vezető úton ez mindannyiunk közös feladata és felelőssége is. Reményeim szerint a végleges formájában ez a törvén ytervezet ezt is erősíti majd és elősegíti. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Puha Sándor képviselő úrnak, SZDSZ, akit Brúszel László képviselő úr követ az MSZPből. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy törvénytervezetet többféle szempont szerint lehet értékelni, lehet megpróbálni elmondani róla a véleményünket, véleményemet. Az egyik szempont: végigmegyek paragrafusonként a törvényterveze ten, és fejezetenként, paragrafusonként értékelem azt. Másik szempont lehet kiemelni erényeit, elmondani az esetleges hibákat. A harmadik lehetőség pedig: többkevesebb szempontot csokorba véve annak alapján értékelni a törvényt. Én ezt a harmadik utat vál asztom. Egyszer szeretnék szólni a törvény indoklásáról, a civil szervezetekkel kapcsolatos néhány adatot, a múltjukkal kapcsolatban néhány tételt szeretnék ismertetni és néhány szempontot: az összeférhetetlenség, a magánhaszon, a magánérdek szempontjai me nnyire záródnak ki a törvényben, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség; és végül talán utolsónak az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolatát, kapcsolatrendszerét, szempontjaikat szeretném elmondani. Az előttünk fekvő T/4890. számú törvényjavaslat a közh asznú szervezetekről sokadik, átdolgozott kiadás. Hosszadalmas társadalmi vita előzte meg parlament elé kerülését. Nézzük akkor most, mik a törvény elkészítésének indokai. Az omnipotens állam lebontása és az üzleti szféra döntő fontosságúvá válása szüksége ssé teszi egy olyan szektor kialakítását, amely a kettő között, azokkal érintkezve, sok területen azokat átfedve lát el közfeladatokat. Az állam korábbi feladatai egy részét meg kell tartsa, azokat nem engedheti át. A piaci alapon végezhető tevékenységeket azonban leghelyesebb nonprofit szervezetekre bíznia. Azonban vannak olyan területek, amelyek nem működtethetők gazdaságosan, profitorientáltan, és az állam a maga túlbürokratizált eszközeivel túl drágán vagy nem kellő hatékonysággal tudja működtetni. A te rvezet megteremti a kereteit egy ilyen köztes szektor működésének. Ezt tartalommal azonban a civil szervezeteknek kell megtölteniük. A mai állapotok közel sem nevezhetők ideálisnak. A mai állapottal - hadd fogalmazzak így: mindenkinek mindent szabad állapo tával - szemben, belátom, sokszor kényelmetlen és költséges kötelezettségeket ír elő a törvény. Azonban meg kell teremteni a nyilvánosságot és az átláthatóságot, könyvelni kell, közzé kell tenni az adatokat s a többi.
