Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
2261 Tisztelt Országgyűlés! Megkérnék mindenkit, hogy a Házszabály által biztosított kétperces időkeretben próbálja meg elmondani a mondanivalóját, amennyiben kétperces hozzászólásra jelentkezett. Megadom a szót Szabó Zoltá n államtitkár úrnak, Magyar Szocialista Párt. (Közbeszólások: Képviselő!) DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Póda Jenő képviselő úr azt mondja, hogy a népszavazáson való minél nagyobb részvétel biztosítása érdekében minél több, az á llampolgárokat érdeklő kérdést kellene a szavazólapra fölírni, mert így biztosítható, hogy akit csak egy kérdés érdekel, az is elmenjen. Úgy gondolom, Póda Jenő képviselő úrnak a formális logika szabályai szerint teljesen igaza van, az élet azonban sajnos, néha nem így működik. A szlovákiai népszavazás kudarca például azt bizonyította, hogy össze nem tartozó kérdések egy szavazólapra vétele éppenhogy gyengíti a részvételt, nemhogy erősítené. Logikával azt is lehetne gondolni, hogy ha a parlament mérsékelt é s radikális jobboldali pártjai összefognak és közös jelöltet állítanak, akkor több szavazatot kapnak, mint különkülön. Füzesabonyban azonban még annyi szavazatot sem kapott a közös jelölt, amennyit közülük a leggyengébb kapott volna, ha egyedül indul. Úgy gondolom tehát, hogy az ilyen formális logikai gondolatmenetek helyénvalóak lehetnek ugyan, az élet azonban időnként rájuk cáfol. Ez tehát semmiképpen nem érv amellett, hogy egy szavazólapon kelljen két, össze nem tartozó kérdést meghirdetni. Köszönöm szé pen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Bánk Attila képviselő úr, Független Kisgazdapárt. (19.30) DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Nem merítem ki a két percet, ígérem, viszont feltétlenül vá laszolnom kell arra, amit Bauer Tamás az előbb az én felszólalásommal kapcsolatosan említett. Véleményem szerint Bauer Tamás vagy nem értette, vagy nem akarta érteni, hogy miről beszéltem, amikor egy olyan zsinórmértékről próbáltam szólni, amely eldönt egy bizonyos kérdést, egy ilyen politikai és jogi patthelyzetben is. Ez a zsinórmérték természetesen, ha figyelt, akkor az Országgyűlés bizottsági ülésén hozott határozat, illetve a tisztelt Ház határozata, amely ellen nem fellebbezésnek van természetesen hel ye, hanem lehet kérelemmel fordulni az Alkotmánybíróság felé. Viszont használt még egy kifejezést - és az előbbiért nem is kértem volna szót, de emiatt feltétlenül szót kellett kérnem , hogy azt mondta, ha jól értettem, tisztelt Bauer Tamás, hogy hívjuk a szakértőket, és akkor döntsék el. Tisztelt Ház! Tetszenek emlékezni, mi történt ez év tavaszán? Miért nem választottak meg egy alkotmányjogászt, nevezetesen Bruhács Jánost alkotmánybíróvá? Tetszenek emlékezni az érvre? (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Az érv az volt - tisztelt képviselőtársam, megnyomni nyugodtan a gombot, és akkor lehet rá válaszolni , hogy egy ellenzéki pártnak adott egy szakvéleményt! (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Évekkel ezelőtt!) Évekkel ezelőtt - köszönöm a kiegészítés t. Ilyen érv mellett nem választottak meg alkotmánybírónak egy egyébként nemzetközileg ismert, több nyelven beszélő, a nacionáléja szerint legalább három oldalt kitevő (Sic!) tudományos munkát írt személyt! Ezek után normális ésszel el lehet azt várni, hog y bárki az ellenzéki pártok - akár helyes, akár helytelen, én ezt most nem akarom tovább ragozni - véleménye mellett kiáll a nevével? Amikor egy ilyen alkotmánybíróvá történő választás során az az egyedüli akadály, hogy ő
