Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2235 államtitkár úr, akinek a személye - mé g egyszer mondom - irányítói minőségében összeférhetetlen volt. Ezt nem én mondom, nem az Alkotmánybíróság mondja, nem mindenféle ellenzéki kifogás, hanem ezt a törvény mondja ki. Ez a helyzet, ezért talán nem kellett volna olyan fölényesen visszautasítani a FideszMagyar Polgári Párt és az MDF elnökének különböző, egymáshoz közeli időpontban tett azon nyilatkozatait, amelyek a választási szervek kapcsolatát és a választások tisztaságát féltik. De tovább megyek, tisztelt államtitkár úr, az imént az alkotmán yügyi bizottság egy ülést volt kénytelen tartani. Ennek az ülésnek az a lényege: az Országos Választási Bizottság imént frissen megválasztott elnöke egy újabb problémával fordult a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez, mert a választási szervek tekintetében nem látta egyértelműnek azt, hogy amikor a hézagos, részben hatályon kívül helyezett és megsemmisített népszavazási törvény úgy rendelkezik, hogy ott a választási szervek munkájában - beleértve az Országos Választási Bizottság intézményét is - "azok a par lamenti pártok vehetnek részt képviselőikkel, akik a parlamenti választásokon mandátumhoz jutottak..." (17.40) Most hogy kell értelmezni ezt a kérdést egy olyan népszavazásnál, ahol vannak pro és vannak kontra intézmények, vannak pártok, amelyek támogatják , vannak pártok, amelyek ellenzik, vannak pártok, amelyek feltételekhez kötik? Vajon mi a helyzet? Tisztelt Államtitkár Úr! Egy politikai párt elnökének nem lehet kételkedni, csak az Országos Választási Bizottság imént megválasztott elnökének abban, hogy v ajon eligazítást ade a törvény arra, hogyan kell működni? Csak a FideszMagyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum elnöke vehető kritika alá, hogyha az imént, mai érkezéssel dr. Kukorelli István egyetemi tanár, az Országos Választási Bizottság megvál asztott elnöke is kételkedik abban, hogy jó eligazítást adnake a törvények? Én szeretném, hogyha Kuncze miniszter úr majd legkésőbb holnap reggel (Juhász Pál közbeszól.) válaszolna arra, hogy fölényeskedés helyett mi lett volna a követendő eljárás. Vissza térve, tisztelt Országgyűlés, az előttünk fekvő határozati javaslat módosítására: igen, van szerencsém nekem is bejelenteni a Magyar Demokrata Fórum képviseletében, hogy megfogalmazásunk alapján, ma délelőtti kezdeményezésünkre ismételten megszületett az a módosító javaslat, amelyet a három parlamenti párt: a Magyar Demokrata Fórum, a FideszMagyar Polgári Párt és a Kisgazdapárt közösen terjesztett elő annak érdekében, hogy most már felülvizsgálva az álláspontjukat, végre vegyék tudomásul azt, hogy mit mond ott az Alkotmánybíróság, illetőleg mind mond az alkotmány 2. §a! Önök ennek a döntésnek a meghozatalától nagyon félnek! Önök az alkotmányügyi bizottság eddig megtartott, a kérdést érintő három ülésén - mint itt hallottuk Toller képviselő úrtól és másoktól , talán Szigethy képviselő úrtól, Hack Pétertől, már nem tudom, olyan sokan mondták ezeket a jogi nonszensz eljárásokat - különböző szakértőket kívánnak bevonni annak az eldöntése céljából, mit jelent az, hogy szervezet, mit jelent az, hogy termőföld, mit jelent az, hogy külföldi, hogy szerezhet, mit jelent az öröklés. Az önök kérdéseiben, amelyeket szerencsére már nem kell felírni a szavazólapra, nem volt ott a szerzés. Akkor nem jutott eszükbe az, hogy örökölni is lehet, meg ajándékba is lehet kapni, meg tartási szerződés alapján is lehet hozzájutni? Az önök kormánya akkor ezekkel nem foglalkozott? Most lett ez érdekes? Nem hallották meg azt önök a bizottságban, mikor világosan elmondtuk, hogy egy népszavazási kérdés nem jogi kodifikáció? A népszavazási ké rdés alapján elrendelnek egy népszavazást, lesz egy eredménye, és akkor a parlamentnek vagy lesz, vagy nem lesz jogalkotási kötelezettsége. Én azt mondom, megnyugtatom önöket, de az egész történet arról szól, hogy nincsen a magyar parlamentnek a mi kérdésü nk, miáltalunk támogatott kérdés kapcsán adott pozitív válasz esetén kiírandó népszavazás eredményessége esetén - tehát hogyha az igenek többségbe kerülnek, és legalább a választók 25 százaléka úgy gondolja, hogy ne szerezhessen továbbra sem külföldi tulaj dont, sem közvetve, sem közvetlen módon, sem közvetlenül (Dr. Toller László közbeszól.) -
