Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
219 fog vonatkozni. Még egyszer mondom, nem vagyunk érintve ebben a dologban, mert maga a Magyar Demokrata Fórum már több mint százezer aláírást összegyűjtött. Ennek ell enére a jogállamiság szempontjából egy alapintézményt szabályozó törvény esetében a hatályba léptetésnél talán gondosabban kellene eljárni. Igen tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítása kapcsán nem kívánok n agyon élesen politikai vitákba bonyolódni, de azért az ország közvéleményének tudnia kell, hogy ennek a törvénynek a módosítása valóban jogértelmező jellegű abban az értelemben, hogy sem az 1990. évi, sem az 1994. évi választásokon ilyen értelmezési problé mák, amelyek a módosítani javasolt szakaszokhoz kapcsolódnának, nem merültek fel. Nem voltak olyan leendő pártszövetségek vagy törekvések, amelyek felvetették volna, hogy az eredeti törvény megfogalmazása pontatlan. Viszont azt el kell mondani, hogy az az értelmezés, amelyet a kormány által benyújtott javaslat tartalmaz, egyértelműen a pártok közötti összefogást kívánja - nem megakadályozni, hanem - nehezebbé tenni. Erre lehet mondani azt, hogy finom, úri gesztus a kormánypártok részéről, hogy nem lehetetle nné akarják tenni az együttműködést, csak nehezítik, de azért el kell mondani, hogy néhány hónappal, 67 hónappal a választások előtt ezt talán kormányzati többségük birtokában nem illene megtenni. Nem illene megtenni, mert a közös jelöltállítás és az önál ló jelöltállítás, valamint a területi listák és országos listák állításánál figyelembe veendő konzekvenciája nagyon komolyan kihat a jelenlegi ellenzéki pártok közötti szövetségi tárgyalásokra. A negatív tartalmú kormányjavaslat azt akarja elérni, hogy a j elenlegi kormánytöbbség kedvezőbb starthelyzetből induljon a választásokon - vagy véli ő, hogy kedvezőbb starthelyzetből indulna a választásokon. Ezért ezt a törvényjavaslatot nem tudja a Magyar Demokrata Fórum támogatni. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Rövid idő maradt a szívemhez igen közel álló törvényjavaslattal kapcsolatos néhány gondolat kifejtésére. Azért használtam ezt az érzelmi töltetű mellékmondatot, mert három választás során is részt vettem választási szer vek munkájában, és tudom, hogy igen nagy nehézséget jelentett korábban is, és jelentene a következő választásokon, ha az eljárási szabályokat nem egy egységes kódex tartalmazná. A választási eljárás szabályainak a szétszórt volta, több esetben inkonziszten s volta megnehezítette a választási szervek munkáját. Üdvözlendő tehát az a törekvés, hogy ez egységes szerkezetbe kerül. Ezen belül nem mindegyik részletszabállyal lehet egyetérteni. A Magyar Demokrata Fórumnak kezdettől fogva állhatatos törekvése volt, h ogy azt az alkotmányos visszásságot, amelyet időlegesen egy alkotmánymódosítással, de azért többékevésbé az alkotmány szellemével ellentétesen oldottak meg - nevezetesen, hogy a választás napján külföldön tartózkodó, választójoggal rendelkező magyar állam polgárok a választójoguk gyakorlásában akadályoztatva vannak , megoldja. Úgy tűnt, hogy ehhez van támogatás a parlamenti pártok részéről, mert az új alkotmány koncepciója során ebben a kérdésben mindegyik párt egyetértett; tehát azok, akik a választás nap ján külföldön tartózkodnak - de választójoggal rendelkeznek , valami módon a választójogukat gyakorolhassák. Létszámát tekintve nem akkora körről van szó, amely befolyásolni tudná a választás végeredményét, de a jelenlegi technikai körülmények közepette - igen tisztelt képviselőtársaim, ne vegyék rossz néven - nevetségesnek tűnik, hogy nem tudja az ország megoldani, hogy akik külföldön tartózkodnak, leadhassák a szavazatukat. Erre volt az eredeti összejövetel során a belügyminiszter úrnak egy javaslata: a postai úton történő szavazás. Ez lehetővé tette volna, hogy akik egyébként Magyarországon vannak, csak Magyarországon nem az állandó lakóhelyükön tartózkodnak, adott esetben mindenfajta átjelentkezés nélkül az eredeti lakóhelyükön szavazhassanak, akik pedi g tartósan mozgásukban gátolva vannak, kórházakban vannak, szeretetotthonokban vannak, ne a mozgóurnás módszerrel szavazzanak - mégsem nyerte el sajnos az összes pártának a tetszését, és így kimaradt.
