Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár együttes expozéja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2139 A feladatellátásban való közreműködés előfeltétele, hogy a fenntartó vállalja ezt a kötelezettséget. A feladatellátásban való közreműködés vállalása kétféle formában valósulhat meg: közoktatási megállapodás megkötésével vagy egyoldalú jognyilatkozattal. Az egyoldalú jognyilatkozat kivételes forma, amellyel kizárólag azok az egyházi jogi személyek kapcsolódhatnak be a helyi önkormányzati feladatellátásba, amelyek a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szó ló törvény rendelkezései alapján visszakapták óvodájukat, iskolájukat, kollégiumukat. Az intézményfenntartó egyházi jogi személy mérlegelheti, hogy részt vesze az önkormányzatok törvényben előírt közoktatási feladatainak ellátásában, és amen nyiben igen, egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja ezt a feladatot. E nyilatkozattal automatikusan bekerül a közoktatási intézmény a fejlesztési tervbe, és ezáltal jogosulttá válik a már említett kiegészítő hozzájárulásra. A nyilatkozat megtételével az egyh ázi jogi személy arra is kötelezettséget vállal, hogy az általa fenntartott közoktatási intézményben a szolgáltatásokat ugyanolyan anyagi feltételek mellett biztosítja, mint a helyi önkormányzatok. Minden olyan esetben tehát, amikor a közoktatásról szóló t örvény rendelkezései értelmében a gyermek, a tanuló, illetőleg a szülő ingyenesen vagy térítési díjért vehet igénybe óvodát, iskolát vagy kollégiumot, ezekben az intézményekben sem kérhető ellenszolgáltatás, illetve tandíj. Ha az egyházi jogi személy nem k íván ilyen nyilatkozatot tenni, nem kíván részt venni az önkormányzati feladatellátásban, továbbra is megkapja a közoktatási törvény hatályos rendelkezései értelmében a normatív költségvetési hozzájárulást, és óvodában, iskolában vagy kollégiumában tandíja t kérhet az oda beiratkozóktól. A javaslat annak érdekében, hogy biztosítsa az egyházi jogi személyek által fenntartott nevelésioktatási intézményekben a zavartalan munkát, a törvény hatálybalépése előtti időszakban az egyházi jogi személyek fenntartásába került közoktatási intézményeknél nem vizsgálja a fenntartói jog megszerzésének jogcímét. Minden intézményre nézve vélelmezi, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján került az egyházi jogi szem ély fenntartásába. Ennek megfelelően a törvény hatálybalépésének napján az egyházi jogi személyek fenntartásában működő valamennyi közoktatási intézmény bekerül a megyei, fővárosi fejlesztési tervbe, amennyiben a fenntartó egyházi jogi személy a kötelezett ségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát eljuttatja a székhely szerint illetékes települési önkormányzat részére. A javaslat hatálybalépése után azonban már vizsgálni kell, hogy milyen módon kerül az egyházi jogi személy fenntartásába a közoktatási intézmény. Amennyiben a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény előírásai alapján továbbra is lehetőség nyílik arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal a közoktatási intézmény bekerüljön a megyei, fővárosi fejlesztési tervbe. A javaslat a zonban világossá teszi azt is, hogy amennyiben a helyi önkormányzat megállapodás alapján olyan közoktatási intézményt ad át egyházi jogi személy fenntartásába, amely nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény ha tálya alá, akkor a biztonságos működéshez szükséges további feltételekről, tehát a kiegészítő támogatás folyósításáról az átadó helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az egyházi jogi személy kérésére ugyanis az átadó helyi önkormányzat köteles közoktatás i megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel. E közoktatási megállapodás alapján pedig az átadó helyi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a normatív költségvetési hozzájáruláson felül külön törvény alapján a hitéleti és közcélú tevékenységhez biztosít ott kiegészítő támogatás megfelelő részét az egyházi jogi személy megkapja. Abban az esetben, ha az egyházi jogi személy saját erőből új közoktatási intézményt hoz létre, ennek fenntartásáról és működtetéséről a normatív költségvetési hozzájárulás folyósít ása mellett saját magának kell gondoskodnia. Nyilvánvalóan fennáll ekkor is annak jogi lehetősége, hogy közoktatási megállapodást kössön a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal. Ilyen esetekben azonban a közoktatási megállapodás megkötése a felek szabad akaratán múlik. A javaslat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez szükséges feltételek megteremtésén túl előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, mi a teendő abban
