Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2121 azt hiszem, érdemes idézni, amikor részben az ügyirathátralék már megtörtént egyharmados feldolgozásáról mond itt valaki bármit, mind pedig akkor, amikor az államtitkár úr esetleg érdesebben reagál dolgokr a. '97. október 14ei hír, kedd: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál végzett korábbi vizsgálatát kiterjesztette az ingatlannyilvántartás problémáinak áttekintésére. Az első vizsgálat eredményeké nt - mondja ő, mondja a hivatal vezetője - észrevehetően javult a hivatal ügyfélszolgálati tevékenysége, de továbbra is sok panasz érkezik az ombudsmani hivatalhoz a késedelmes bejegyzések és a szolgáltatott adatok valótlansága miatt. E vizsgálat során meg állapíthatók a következők: a földhivatalnál felhalmozódott ügyirathátralék olyan mértéket öltött, amelynek következtében ellehetetlenült az ingatlanra vonatkozó jogügyletek megbízható lebonyolítása, és megkérdőjeleződik az ingatlannyilvántartás közhiteles sége. A gyors és hiteles adatszolgáltatást, valamint a törvényes időn belüli ügyintézést nem segítette a számítógépes rendszer bevezetése. A vizsgálat e téren is számos technikai és műszaki hiányosságot is feltárt. Az ombudsman rámutat arra, hogy a kialaku lt helyzet súlyosan sérti az állampolgárok alkotmányban rögzített, jogbiztonsághoz és tulajdonhoz való jogát. Ennek alapján intézkedésre kérte fel a földművelésügyi minisztert a hátralékos ügyek felszámolása és a szoftvereszközök tényleges igényekhez igazí tása érdekében. Kezdeményezi továbbá, hogy az Állami Számvevőszék soron kívül vizsgálja meg a fővárosi ingatlannyilvántartás modernizációjára fordított összeg felhasználását, illetve hasznosulását. Megnézzük tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az a pé nz, amit ebbe a rendszerbe beletettek, valóban hozotte annyit, mint amiről itt szó volt, mint ami kitűnő célokat itt megfogalmaztunk az előbb. Engedjenek meg még egy megjegyzést ezzel kapcsolatban. Szeretném felhívni a képviselő hölgyek és urak figyelmét arra, hogy amikor az interpellációmra adott miniszteri választ sorozatosan elfogadták, akkor azzal megakadályozták azt, hogy már egy évvel ezelőtt elindulhasson ebben az ügyben a vizsgálat, hogy egy évvel ezelőtt ebben az ügyben a hivatalban valamilyen ren det csinálhassanak. Itt, ebben a teremben ülnek vagy vannak - vagy voltak - olyan képviselők, akik elmondták ugyanazokat a problémákat, amiket én magam is láttam, és megfogalmaztunk önök számára, mégis elfogadták a miniszter úrnak vagy az államtitkár úrnak azt a válaszát, ami nem volt kielégítő. Tehát azt gondolom, az önök felelőssége is nagy ebben az ügyben, és osztják azt, amit az államtitkár úr kénytelen osztani. Tisztelt Ház! Most engedjék meg, hogy egy példával bemutassam, hogyan védi az ingatlan tulaj donosát a törvényjavaslat a csalásoktól. Az ingatlan tulajdonosa - egy példa - külföldi munkavállalás miatt évekre külföldre költözik vagy utazik, és a lakását erre az időre bérbe adja. A bérlő a tulajdonos nevét egy adásvételi szerződésre - mely az adott ingatlanról szól - aláhamisítja, és bejegyezteti tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba. A földhivatalnak természetesen nem feladata, és nem is tudja ellenőrizni az aláírások hitelességét. A csaló bejegyzése érvénytelen okiraton alapul, ezért az ingatla nt továbbadja - most már szabályosan megkötött szerződéssel - a bűntársának, aki azonban a törvényjavaslat - és itt van a lényeg - 5. § (5) bekezdése értelmében jóhiszemű harmadik személynek minősül. Csak három évre van szükség ahhoz, hogy az eredeti tulaj donos soha többé ne tudja visszaszerezni a lakását - ugyanis az 5. § (5) bekezdése és a 63. § (2) bekezdése szerint három év után törlési kereset nem indítható, ha a bejegyzésről szóló határozatot nem kézbesítették. De ha a földhivatal gondos volt, és két alkalommal sikertelenül megkísérelte a kézbesítést - márpedig a külföldön tartózkodó tulajdonos nem valószínű, hogy átveszi a kézbesítést , a javaslat 52. § (4) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot. Ebben az esetben a csalóknak elegen dő 60 napot kivárniuk, és a tulajdonos már nem indíthat pert a harmadik személlyel szemben. Egyik képviselőtársamnak sem kívánom, hogy így járjon, még akkor sem, ha megszavazza a javaslatot.
