Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2109 gondolok itt a saját nevemre vagy mondjuk, a Kissre, hiszen itt például egy zálogjog jogosítottjaként bárki kö nnyedén felléphetne. Komolyabb aggályokat vet fel azonban a 4. § (3) bekezdés d) pontja. A tulajdonosok jegyzéke a javaslat szerint csak akkor nyilvános, ha a jogosult ehhez hozzájárul. Ez véleményem szerint abszurd szabály. Éppen azt a célt szolgálja a tu lajdonosi lista megtekintése, hogy megismerhessük a telek tulajdonosait. Akkor viszont nem tudjuk a hozzájárulásukat is hozni egyben, arról nem is szólva, hogy így a hitelező sem tudná ellenőrizni egy tulajdoni lapon az adatokat addig, ameddig a hozzájárul ást nem adják meg. Ennek megadása pedig bármire hivatkozással ügyesen elhúzható, tippeket adni itt - Szász Domokos már adott - nem kívánok. Nevetséges, hogy az ingatlannyilvántartás egyik legfontosabb elemét gyakorlatilag kiemelik a minisztérium szakember ei, ezzel a leglényegesebb eszköztől megfosztva a jogkereső állampolgárt. Hasonlóképpen a törölt bejegyzések listája is csak a jogosított engedélyével hozzáférhető, ám hogy egy törölt, tehát sehol nem szereplő bejegyzésnek hogyan járhatok utána, és hogy an nak jogosítottjától engedélyt kapva az ingatlannyilvántartást is megtekintsem, ezt a javaslat nem tartalmazza. Egyébként ez esetben semmi szükség sem lenne az ingatlannyilvántartásra, az akkor már nem dologi jogi célokat és kereskedelmi jogi célokat szol gálna, hanem valójában az FM egy közigazgatási nyúlványává válna, és csak a földadó éves kivetésének alapját szolgálná a jövőben. Ehhez képest az a megállapítás, amely minden okiratot ily módon "titkosít", már csak a hab a tortán. Elképzelni sem tudom, hog y egy bejegyzés törlése iránti pert miként tudnék megindítani, ha a legilletékesebb forrásból, az okirattárban elhelyezett okiratból, mondjuk, egy adásvételi szerződésből, nem tudok meggyőződni arról, hogy az adott szerződés érvénytelen. Tartalmát nem isme rhetem meg, mert kell a jogosított hozzájárulása, aki velem szemben ez esetben érdekellentétben áll. Ez utóbbi eset alapján állítom, hogy megsérül az alkotmány több rendelkezése, ezért alkotmányellenesség miatt ezt a szakaszt bármikor meg lehet támadni. Tá mogat nézetemben a 15/1995ös alkotmánybírósági határozat, amely részletesen foglalkozik az ingatlannyilvántartás nyilvánosság alapelvével, kifejtve, hogy ennek az alapelvnek töretlen érvényesítése miért alkotmányos követelmény. Nem akarom itt citálni, mi ndenki előtt ismeretes az Alkotmánybíróságnak idevonatkozó rendelkezése. Jól látható, tisztelt Országgyűlés, hogy csak a kényszerítő szükség indokolhatja a közérdekű információk ilyen irányú korlátozását, akkor is csak más alkotmányos alapjog kényszerítő s zükségszerű érvényesülése. Mivel ez a helyzet a tulajdonosi lista és a szerződések esetén sem áll fenn, ezért a javaslat ezen pontja alkotmányellenes és megtámadható. A fenti szabályokon túlmenően nem enyhít az a gumirendelkezés sem, hogy a jogosult hozzáj árulásának bemutatása alól mentesül az, akinek a betekintéshez jogi érdeke fűződik. Ugyanis a jogi érdek fogalma sehol sincs a javaslatban meghatározva, márpedig enélkül két lehetőség marad: a miniszteri végrehajtási rendeletben definiált, vagy a földhivat al ügyintézője a hozott közigazgatási egyedi aktussal állapítja meg az érdek fennforgását vagy fenn nem forgását. Mindkét lehetőség beleütközik az alkotmányba, ahogy azt az Alkotmánybíróság a fenti döntésében egyszer már kimondta. Ekkor ugyanis a contrario történik az alkotmányos alapjog korlátozása, azaz mindazok, akik nem jogosultak a miniszteri definíció szerint az okirattár megismerésére, mert nincs jogi érdekük, illetve mindazok, akiket elutasítottak határozatilag a földhivatalnál, alkotmányos alapjoga ik gyakorlásában váltak korlátozottá. Alkotmányos alapjogot csak törvény korlátozhat, de lényeges tartalmát még törvény sem, mondja ki a Magyar Köztársaság alkotmánya. Minden megoldás alkotmányellenes tehát ebben az esetben, ami nem a törvényben megfogalma zott definícióból tűnik ki. Olyan apróságokkal már nem is kívánok foglalkozni, tisztelt Országgyűlés, hogy miért közjegyzői okirat fogalmat használt a jogalkotó a közokirat fogalma helyett a javaslatban ennél a pontnál, mikor több ponton is a polgári perre ndtartást megemlíti háttérjogszabályként. Ott ezek a
