Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ):
2104 Például: a gyorsaság. Nagyon helyesen említette minden előttem szóló felszólaló, hogy bizony, az ingatlannyilvántartásnál - a "gyorsaság" idézőjelben értendő, tehát: a "lassúság" - gazdasági veszteséget okoz minden résztvevő számára. Te hát az a lehetetlen állapot, hogy háromnégy évig nem történik meg egy ingatlanbejegyzés, tűrhetetlen egy normálisan működő országban. Hangsúlyozom: normálisan működő országban. (19.30) Igen ám, de már az elmúlt hónapokban is hírt kaptunk arról, hogy komol yabb elmaradással már csak a budapesti, tehát a fővárosi ingatlanhivatal rendelkezik, hogy ott is körülbelül az elmaradás harmadát már az elmúlt hónapban, tehát a törvényjavaslat benyújtása óta feldolgozták, és minden esélyük megvan arra, hogy a törvény ha tálybalépéséig, ami a tervezet szerint április 30a lenne a jövő évben, addigra a teljes hátralékot feldolgozzák. Nem is ez a kérdés, mert hiszen ebben valószínűleg hinnünk kell, hogy a felhalmozódott hátralékot szerte a megyékben és Budapesten is feldolgo zzák április 30áig. Én arról az állapotról beszélnék inkább jóhiszeműen, feltételezve, hogy hátralék már nincs, hogy attól kezdve, hogy működik a törvény, abban a formában, ahogy most beterjesztettük. Itt már a gyorsaság - és itt most a "gyorsaság" szót h asználom - lényegesen fontos, sőt, azt állítom, hogy sok esetben perc meg másodperc nagyságrendben is érdekes lehet, és emiatt az új törvényjavaslat, igenis, szükséges, mert ezt szabályozni szükséges. Mi történt eddig, míg manuálisan dolgozták föl a tulajd oni lapokat? Sorba állt az ember néhány napig, vagy pénzért sorba állította rokonát, ismerősét, vagy megbízta az ügyvédjét pénzért, és valahogy kihozták a tulajdoni lapot, ami sokszor széljegyzésekkel két évvel ezelőtti állapotot tükrözött. Nem volt kizárv a a lehetősége annak - most nem akarok persze konkrét esetet felhozni , hogy hamis tulajdoni laphoz jussak, hiszen papírmásolatot kaphattam, arra bárki ráüthette azt a pecsétet, hogy ez most érvényes. Még önkormányzati képviselő koromban, sajnos, találkoz tam hamis tulajdoni lappal, és az újságokból képviselőtársaim is értesülhettek hasonló esetekről. Tehát amikor az új szabályozást be kívánjuk vezetni, ami számítógépes bázison történik, akkor mindezen hiányosságok kiküszöbölésére is gondolnunk kell. Nem el ég tehát az, hogy nagyon gyorsan kívánom majd a tulajdoni lapot, és minden egyes változást ettől a rendszertől, hanem azt akarom, hogy abban az igen gyors, akár egyperces változásában is azonnal, közhitelesen a helyes adatot kaphassam. Ez már minőségi vált ozás, ez már nemcsak egyszerű áttérés a manuális feldolgozásról a számítógépes feldolgozásra. Hiányosságának tartom - és természetesen módosítókkal valahogy bele kell csempészni , ami a cégnyilvántartásnál már benne volt, ezt most kénytelen vagyok felidéz ni, ott is én voltam az SZDSZ szónoka. Ott már a beterjesztett törvényjavaslat azt tartalmazta, hogy a cégbejegyzés pillanatában, tehát amikor az ügyfél az okiratokkal megjelenik a cégbíróságnál, abban a minutában be kell ütni a számítógépbe három fontos a datot: a cégnek a nevét, telephelyét és azt a személyt, aki jegyzi. Ezt azonnal be kellett ütni, két napja volt arra, hogy ezt hitelessé tegye, és 30, illetve 60 napos határidő állt rendelkezésre, hogy meghozza a határozatot. Nem látom ugyanezt a megoldást ebben a törvényjavaslatban. Tudom azt, hogy a beterjesztő tárca eredetileg be kívánta tenni ezeket a módosításokat. Egy helyen ugyan megtaláltam - Kertész kollégám már, azt hiszem, a 45. §ban megtalálta , ahol legalább 30 érdekelt vagy legalább 30 önáll ó tulajdonra vonatkozó szabályozás. Ezen az egy helyen megemlítődik az, hogy milyen határidővel kötelesek bejegyezni, 90 nap, ha jól emlékszem, ami nonszensz. Amikor átállunk egy számítógépes feldolgozásra, akkor már az eddig elmondottak alapján is tűrhete tlen állapot lenne az, hogy 90 napig. Nem is értem, hogy mit lehet csinálni 90 napig, hogy eldöntsem azt, hogy ez most az a személye vagy sem, feltételezve, hogy a hátralék közhitelesen fel van dolgozva természetesen, tehát csak arról az állapotról beszél ek. Ezért használhatatlannak tartanám a törvényt, ha nem kapcsolódnának hozzá határidők. Nagyon el tudom képzelni azt, hogy a cégnyilvántartás szabályai itt is alkalmasak legyenek, hiszen bemegy
