Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZILI SÁNDOR (MSZP):
2095 Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a fenti objektív tényeket megismerve tisztelt képviselőtársaim elfogadják majd a módosító javaslatomat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását . Most felszólalásra következik Szili Sándor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót. SZILI SÁNDOR (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon sajnálom, hogy egy viszonylag egyszerű törvénymódosító java slat, amely nem mást akar, mint módosítani az előző parlament által elkövetett hibát, két kerület viszályává változott. Mi is történt valójában 1993 őszén? Ennek megértéséhez engedjenek meg egy rövid történeti visszatekintést. A Pest, Buda és Óbuda egyesít ésével 1873ban létrejött Budapest fejlődésének egyik jelentős állomása az 1896os millenniumi év volt, amikor is a város igazi, modern világvárossá növekedett. (Demeter Ervin egy iratot tart a kezében, melyből a felszólalás szövegét követve folyamatosan m egjegyzéseket tesz.) Demeter képviselőtársam fogja olvasni a cikkemet, igen. Ennek a fejlődésnek a következményeképpen már 1908ban felvetődött NagyBudapest létrehozásának gondolata. A közbejött első világháború után a korábbinál nagyobb arányban növekede tt a lakosság száma, sőt a környező agglomerációs zóna is hatalmasra duzzadt. Szendy Károly, Budapest polgármestere már 1942ben létező egésznek tekintette NagyBudapestet, és csupán annak közigazgatási törvénybe iktatását tartotta kívánatosnak; erre azonb an hét évet kellett várni. Az 1949. évi XXVI. törvény következtében 1950. január 1jén életbe lépett közigazgatási határmódosítás a főváros területét több mint kétszeresére növelte. Ekkor vált a főváros részévé többek között Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosker esztúr, Rákosliget mint a XVII. kerület, valamint Pestszentimre és Pestszentlőrinc mint XVIII. kerület. A közigazgatási határ módosításával nemcsak a csatolt városok és községek kerültek NagyBudapest területére, hanem több környező település kisebbnagyob b mezőgazdasági területe is, így a Pestszentlőrinccel határos Vecsés területéből is a Ferihegyi repülőtér akkori kifutópályája és környéke mint védősáv. (Demeter Ervin: És mi van a XLIII. törvényben?) Az 1949. évi XXVI. törvény 2. §a alapján hozott 4349/1 949. számú minisztertanácsi rendelet melléklete meghatározta a kerületek határát, amelynek értelmében a XVII. kerület határa a felsorolt községek és városok határának Vecséstől elcsatolt területével kiegészülve a BudapestCegléd vasútvonalig terjedt, és en nek megfelelően a Ferihegyi repülőtér kifutópályája, valamint a védősáv a kerülethez tartozott. (18.50) A XVIII. kerület határa a régi PestszentlőrincVecsés határát követve a Nagybánya utca és a MÁV ceglédi fővonalának keresztezésé ig, illetve innen irányváltoztatás nélkül a Szemeretelepi új település parcellázási határvonalán a régi Gyömrői útig haladt. Ennek megfelelően a Ferihegyi repülőtérnek az úgynevezett I., mai I. terminálépülete, az üzemanyagtárolók, valamint a később megé pített zajvédő domb Lőrinc területén volt, illetve van. 1967ben (Demeter Ervin: '68ban!) a két kerület, mármint a XVII. és a XVIII. kerület megállapodott, majd a 1027/1960as minisztertanácsi rendelettel jóváhagyott Budapest általános városrendezési terv ében rögzítetteket és a valós tényt figyelembe véve megállapodott - mivel közúti, közműhálózati összeköttetése csak a XVIII. kerülettel van, valamint a reptér akkori fejlesztési tervei is szükségessé tették - mintegy 1414 katasztrális hold nagyságú terület átcsatolásáról a XVII. kerületből a XVIII. kerülethez. Ezt a megállapodást hagyta jóvá a 17/1968as népköztársasági elnöki tanácsi határozat, amely alapján a Budapest Fővárosi Tanács V. B. városrendezési és építészeti osztálya 1968. szeptember 20ai határ ozatával a két kerület közötti határleírást módosította, amelyről
