Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a népjóléti miniszterhez - "Kinek a rovására egyensúlyoz, miniszter úr?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2044 lett 70,5 milliárd forint, miniszter úr. 1997ben pedig 13,5 milliárd forint tervezett hiány helyett az első félévben már elérték a 40 milliárd forintot. Ezen túl megállapítható, hogy ön nemcsak rosszul tervezett és egyensúlyozott, hanem mások rovására egyensúlyozott, hiszen szűkítette a táppénzellátást, felszámolt 15 ezer kórházi ágyat, miniszter úr, 1800 forint egészségügyi minimálhozzájárulást vetett ki, de már a mostani költségvetésben el akarja érni, hogy ezt emelje fel a kormánytöbbség 2100 forintra, és csökkentette a gyógyszerek támogatottságát. Lehetne folytatni a sort, de kérdezem: Meddig akar még egy rosszul működő rendszerbe újabb forrásokat pumpálni, illetőleg már eddig is hiányos szolgáltatásokat tovább csökkenteni? Belátjae végre, miniszter úr, hogy csődbe vitte az egészségügyet, és jogtalanul és értelmetlenül szűkített jogokat, szűkítette mások jogait? Várom megtisztelő válaszát, miniszter úr. (Ta ps az Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót a miniszter úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, meglepett a kérdése abból a szempontból, hogy engem tart azért felelősnek, hogy az egész társadalombiztosítási rendszer, amely a világon mindenütt borzasztó dilemmákkal küzd, Magyarországon is nagyon nehezen tud egyik oldalon limitált bevételekből egyre nagyobb igén yű szolgáltatásokat kielégíteni. Ez egyébként - még egyszer mondom - nem csupán magyar sajátosság. Azért hadd mondjam önnek el, hogy itt egy nagyon skizofrén helyzettel nézünk szembe, politikusok is meg állampolgárok is, mert akkor, amikor járulékot meg ad ót kell fizetni, tisztelt képviselő úr, akkor hihetetlenül fel vagyunk háborodva a közterhek magas szintje miatt. A másik oldalon, ha egyszer megpróbálunk egy picit visszább menni, akkor nehezen vesszük tudomásul, hogy ez bizony szolgáltatásszűküléssel is kell hogy együtt járjon, mert valami olyan csodát a világon sehol nem tudtak tenni, hogy ez a kettő együtt, mármint a bevételek visszafogása és emellett a kiadások növekedése megvalósuljon. Az más kérdés, hogy technikákat lehet még jobban alkalmazni. Én ne m állítom azt, hogy a kormány feltalálta ezen a területen a spanyolviaszt. Egyébként hadd mondjam, hogy az egyensúlytalanság döntően mindig nem valami hedonista túlköltekezéssel van kapcsolatban a társadalombiztosítási oldalon, hanem alapvetően a bevételi oldalon az elmaradással. És nem véletlen az, hogy itt a járulékalapszélesítésre, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésére, igen, egy szolidaritási rendszerben egy szolidaritási adó jellegű hozzájárulás bevezetésére sor kellett hogy kerüljön. Az egy másik kérdés, hogy bizony indokolt lenne a gyógyszerterületen is a pazarlás megszüntetése. Lejárt a két percem, majd még folytatom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Viszontválaszra megadom a szót dr. Torgyán Józ sef úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Miniszter úr, ön arra hivatkozott, hogy sehol a világon nem sikerült még elérni az adót csökkenteni és ugyanakkor a bevételeket növelni. Én viszont úgy gondolom, ha ön semmi mást nem tett volna eddig a minisztersége id eje alatt, csak engem figyelt volna a felszólalásaim alatt (Derültség az MSZP soraiból.) , akkor megtanulta volna, hogy ez nem így van. Tudniillik például 1994ben a társasági adót a felére csökkentették, és a bevétel 60 százalékkal nőtt. Tehát erre bizony van példa!
