Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
204 Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt a kialak ítandó választási rendszer és országgyűlési működés alapelveit illetően kitart amellett a Kisgazdapárt által többször hangoztatott álláspontja mellett, hogy a 386 országgyűlési képviselő elfogadhatatlanul sok, tehát lényegesen csökkenteni kellene a képvise lők létszámát. Mi változatlanul a kétkamarás Országgyűlés hívei vagyunk, mert úgy ítéljük meg, hogy a demokrácia a kétkamarás parlament működésének keretei között sokkal inkább biztosítható, mint az egykamarás Országgyűlésben. Továbbá nagyon fontosnak tart om lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt változatlanul kiáll az országgyűlési képviselők meghatározott jogi keretek közé szorított visszahívhatóságának intézményi rendszere mellett. (11.10) Legyen szabad végül megjegyeznem, hogy az önhibájukon kívül k ülföldi állampolgárokká vált magyarok - és egyáltalán a külföldi magyarok - választójogi rendszerünkbe való beillesztését a Független Kisgazdapárt épp olyan fontosnak tartja, mint tartotta a korábbi ciklusban is, amikor kiállt e mellett az elv mellett. Ami most már a beterjesztett törvénycsomagot illeti, szíveskedjék felfigyelni arra az igen tisztelt kormány, hogy a választójogi törvénynek az a módosítása, amely most a Ház előtt fekszik, felrúgta a hétpárti konszenzus alapelveit, és olyan utakra tévedt, ami beláthatatlan következményekkel járhat a Országgyűlés működőképességét és az elkövetkezendő - tehát a következő - kormány működését illetően. Miről van itt szó? Mindenekelőtt hadd utaljak arra, hogy választójogi törvényt nem illik hét hónappal a választás ok előtt módosítani. Maga Horn Gyula is többször kijelentette, hogy jogállami körülmények között két évvel a választások előtt már nem lehet hozzányúlni a választójogi törvényhez. Igen sok olyan jogállamot ismerünk, amelynek az az álláspontja, hogy a válas ztások előtt már egy évvel nem szokás a választójogi törvényt módosítani, de vannak olyan álláspontok is, hogy tulajdonképpen a választójogi törvény megváltoztatásának igazi keretei csak az új Országgyűlés hivatalba lépését követő mintegy egy éven belül ké pzelhetők el. Most beterjesztésre került egy olyan törvénycsomag, amely - nem tévedés, kérem - a jelenleg hatályos választójogi törvénynek mintegy 98 százalékát helyezi hatályon kívül, illetőleg léptet a helyébe más rendelkezéseket, é s mindezt rendkívül tisztességtelenül teszi a kormányzat, mert olyan, választástechnikai kérdéseknek álcázott köntösbe bújtatja ezeket a változtatási igényeit, amelyek ellehetetlenítik egyáltalán e kérdés megnyugtató megoldását most, hét hónappal a választ ások előtt. Mi a cél egyáltalán a választójogi törvény megváltoztatásánál, amely a tisztelt Ház előtt szempontként kell hogy figyelembe vétessék? Úgy gondoljuk, hogy mindenekelőtt az Országgyűlés működőképességének biztosítása a következő ciklusra és a kor mányzás stabilitásának biztosítása. Aki a mostani beterjesztést végiggondolja, abban felmerül a kérdés: vajon nem aze a beterjesztők célja, hogy bármi áron, de mandátumot biztosítsanak olyan erőknek is, amelyek különben nem valószínű, hogy hozzájuthatnána k mandátumokhoz. Engedjék meg, hogy Bihari képviselőtársammal ellentétben, magáról a választójogról ne tíz másodpercet beszéljek, hanem a beszédem lényegét és döntő részét erre a kérdésre összpontosítsam. Itt konkrétan arról van szó, hogy a közös és a kapc solt lista állításának feltételrendszerét miként közelítette meg a belügyminiszter úr. Hivatkozhatnék itt arra, hogy amikor az egyeztetések folytak, akkor a Független Kisgazdapárt nevében dr. Baraczka Róbertnéhez, a Belügyminisztérium közjogi helyettes áll amtitkárához és a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőihez, pártelnökeihez eljuttattam a Kisgazdapárt álláspontját, és itt külön is felhívtam arra a figyelmet, hogy a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nem szabad megengedni sem a z Országgyűlés atomizálódását, sem pedig a kormányképtelenség kialakulását.
