Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
1991 A konszolidációs pályázatok elbírálása során végzett átvilágítás az eladósodás fő okaként a legtöbb kórház esetében a fejlesztésekre szánt össz egek működési költségből való finanszírozását jelölte meg. Ez azért következhetett be, mert a tulajdonos önkormányzatok, ha néhol erejükön felül is vállalnak - elsősorban a megyei kórházaikért , szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem tudták a legtöbb esetbe n a fejlesztéseket, az új műszer vásárlását, az épületek karbantartását, a pályázatok önrészét előteremteni. Ezeket a pénzeket a kórházak voltak kénytelenek kigazdálkodni. Ez örökös feszültség forrása volt a tulajdonos önkormányzatok és a kórházak vezetősé ge között, és tovább rontotta a kórházak gazdálkodását, anyagi helyzetét. Az alkotmányból levezethetően, valamint a települési önkormányzatokról szóló törvény az egészségügyi ellátás megszervezésében és az intézmények fenntartásában a települési önkormányz atokat mint az ellátásért felelőst, illetve mint a tulajdonost jelöli meg. A kötelező egészségbiztosításról szóló jogszabályok az ealap kötelezettségévé, feladatává csak a működés költségeinek finanszírozását teszik. Az ealap létrejötte az állami, önkorm ányzati és egészségbiztosítási feladatok szétválása óta megoldatlan, a települési önkormányzatok költségvetésében az egészségügyi szolgálatok fenntartásának, fejlesztésének, beruházásának forrásoldala. Jelenleg is az a helyzet, hogy az egészségügy működésé re fordítandó költségek a jövő évi költségvetés tervezése során is feszültségekkel terheltek. Az ealap tervezett bevételei között nagyon jelentős azoknak a tételeknek a köre, amelyeknek a behajthatósága több mint kétséges, elsősorban az egészségügyi hozzá járulásra gondolok. Kiemelten csak az egészségügyi alapot sújtja az úgynevezett keresztfinanszírozás megszüntetése, mivel a nyugdíjasok után eddig fizetett összegek is kikerülnek az ealap forrásai közül, növelve ezzel a várható hiányt. Többször jeleztük, hogy bár az egészségbiztosításban is helye van a szolidaritásnak, de nem szabad az egészségügy működésének teljes terhét az aktív dolgozókra és a munkáltatókra terhelni. Mivel ez a helyzet rendszerszerűen várhatóan a jövőben sem fog megváltozni, a települé si önkormányzatok pedig az iparűzési adó módosítása kapcsán jelentős bevételektől esnek el, ezért tartjuk szükségesnek és politikailag kezelhetőnek azt, hogy a központi költségvetés keretében kerüljön sor egészségügyi normatíva kialakítására. Ez az összeg a települési önkormányzatok költségvetésében jelenne meg az önkormányzati törvényben megjelölt tulajdonosi feladatok, alapvetően az egészségügyi ellátórendszer karbantartási, felújítási, fejlesztési céljainak fedezésére. Az összeget 2000 forint/fő/év nagys ágrendben javasoljuk meghatározni normatív hozzájárulásként a korábban törvényekben már meghatározott feladatok végrehajtásához. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ez a normatíva ténylegesen a lakosság egészségügyi ellátásra kerüljön felhasználásra, ezért szük ségesnek tartjuk céljait és arányait is meghatározni. Például az önkormányzatok a fenti célokra a normatíva 30 százalékát alapellátási feladatokhoz kapcsolódóan, 15 százalékát alapszakmák tekintetében, járóbetegszakellátási tevékenységhez kapcsolódóan, 15 százalékát az alapszakmák fekvőbetegellátási tevékenységéhez kapcsolódóan, 10 százalékát a többi fekvőbetegellátó tevékenységéhez kapcsolódóan, 10 százalékát regionális, 10 százalékát pedig országos fejlesztési programokhoz kapcsolódóan használják fel. A javasolt normatíva fedezeti oldala az szjabevétel 23 százaléka lenne. A javasolt megoldást indokolja az is, hogy az alkotmány és az önkormányzati törvény az önkormányzatok felelősségeként fogalmazza meg az egészségügyi ellátás biztosítását. Valamennyi egészségügyi ellátásról szóló törvény tartalmazza a tulajdonos önkormányzatok felelősségét és feladatait e területen. A lakosságot közvetlenül érintő feltételek megteremtésének több területén e feladatok ellátásához vagy céltámogatással vagy normatív ellát ások biztosításával feltételeket kapnak az önkormányzatok. Az egészségügyi ellátások területén ilyen lehetőség nem áll az önkormányzatok rendelkezésére, feladataik megoldását más tevékenységek terhére tudják elvégezni. Ezen normatíva megjelenne azon önkorm ányzatoknál is, ahol csak az egészségügyi alapellátás intézményeit működtetik vagy azon önkormányzatoknál, amelyek városi vagy megyei kórházat
