Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
1989 kötelezettséggel függ össze, és bizonyos értelmű légvédelmi fejlesztéssel, amiről később majd még szólok. A második ilyen általánosan megfogalmazható vélemény, hogy sajnos, az 1998. évi költségvetésnél sem sikerült összeegyeztetni a fegyveres erőknél, ezen belül a honvédelmi tárcánál, illetve a belügyi tárcánál a határőrség védelmi feladataival kapcsolatos teendőket bár a határőrség átalakítására az ebben az évben elfogadott határőrizeti törvény és az Or szággyűlés határozata adott volna lehetőséget, azonban változatlan maradt a '98. évi költségvetés tervezése. Ugyancsak hiányosságként jelentkezik, hogy az erőforrások felhasználásának hatékonyságához - bár erről is szinte kivétel nélkül, mind a '96os, '97es költségvetési vitában elmondottam - az erőforrások felhasználásának hatékonysági számvetését a tárcák nem végezték el együttesen. Azt hiszem, hogy ha máskor nem is, de most, a madridi NATOmeghívást követően alapvetően szükséges lett volna, hogy a két leginkább érintett tárca, a honvédelmi és a belügyi tárca, a fegyveres erők két komponensénél, a honvédségnél és a határőrségnél ilyen értelemben tényleg átvizsgálja, hogy melyek azok - ahogy a tervezet fogalmaz - a nemzetközi kötelezettségek a védelmi ter ületen, amelyek érdekében mindkét tárcánál koncentrálni kellett volna mind a humán, mind pedig az anyagi erőforrásokat. További gondot jelent - és szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét fölhívni , hogy a fegyveres erőknél, a határőrségnél és a honv édelmi tárcánál meglévő, úgynevezett folyamatosan gördülő tartozások, amelyek a határőrségnél, részben a belügyminisztériumon belül, a rendőrségnél is, a honvédelmi tárcánál is jelentkeznek, nagyságrendje összességében ma már meghaladja a tízmilliárd forin tot. Ezt gyakorlatilag, még ha az ígéret meg is lesz, és a belügyi tárcánál elengedik a rendőrségnek az 5,5 milliárd adósságát, akkor a határőrségnél és a honvédségnél - beleértve ismételten a T72esek adósságát is - még mindig közel 8 milliárd forintos g örgetést jelent, amely újabb belső feszültség forrását képezi. Ugyancsak szólni kell az általános megítélésnél, hogy a fegyveres erők működésénél és a szervezeti változásoknál a parlament elfogadott egy gyorsító határozatot, amelynek a lényege az volt, hog y 1997. december 31éig a Magyar Honvédség fejezze be a létszámcsökkentésből és szervezeti átalakításokból adódó tevékenységet. Azonban erre a '97es költségvetés külön nem adott pénzt, és most a '98as költségvetésben sem találunk. Ezek után engedjék meg, hogy néhány vonatkozásban a '98. évi költségvetésnek azon prioritásairól szóljak, amelyek általam mindenféleképpen megkérdőjelezettek, és a biztosítottságuk eléggé labilis! Az egyik és a legfontosabb, hogy úgy fogalmaz a törvénytervezet, hogy a szolgálati törvény előírásainak figyelembevételével 1998ra egy jelentős illetménynövekedést kell elérni. Ez azonban még mindig nem az, mint amit a szolgálati törvénynek megfelelően végre kellett volna hajtani. Bár furcsa az, hogy ha egyszer a feladatokat '97. decem ber 31éig végre kell hajtani, a határőrségnél pedig megkezdődött a határőrség hivatásos szolgálati rendszerre történő áttérése, és mindkettő fegyveres erőnél kulcskérdés a szerződéses állomány megléte, amelyet csak akkor lehet megoldani, ha lényegesen job b anyagi kondíciókat biztosítanának, ezt a költségvetés sem a honvédség esetében, sem a határőrség esetében nem tudja biztosítani. A másik: a dologi kiadások vonatkozásában emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a 88/95. országgyűlési hat ározat, amelyre a kormány minden esetben hivatkozik, úgy fogalmaz, hogy a fegyveres erőknél, illetve a Magyar Honvédségnél a működésre 8085 százalékot, a fejlesztésre pedig 1520 százalékot kell fordítani. Nos, az 1998. évi költségvetésnél a személyi kiad ások az 55 százalékát viszik el, a dologi kiadásra 32t, a fejlesztésre pedig, ha hozzátesszük a 9 milliárdot a légvédelmirakétabeszerzésre, akkor is csak 13 százalékot. Különös gondot jelent a Magyar Honvédségnél - és szeretném fölhívni tisztelt képvisel őtársaim figyelmét , hogy a költségvetési tervezetben végre, első alkalommal megfogalmazódik, hogy milyen
