Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
1984 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Népp árt a többiekkel együtt tiszteleg 1956 hőseinek, vértanúinak emléke előtt. De nemcsak tiszteleg. Igyekszik a történtek tanulságait levonni. Hadd idézzek az idő keretei között ezekből néhányat! 1956 és az, ami azóta történt, bizonyítja, hogy igenis lehet ös szhangot teremteni a nemzeti és a demokratikus törekvések között. Ugyanakkor tanulságnak tekintjük azt, hogy a képviseleti demokráciára épülő jogállamiság nem férhet össze a diktatúra eszközeivel, a diktatúra maradványaival. Tanulságnak tekintjük, hogy az önálló államiság nemzetközi garanciái elengedhetetlenek. Ebből a szempontból is nagy fontosságot tulajdonítunk az európai demokratikus integrációnak, a magyarság és európaiság annyit keresett és - reméljük - végre megtalált összhangjának. Korunkban a nemze ti és demokratikus erők veszíthetnek csatát. Példa erre 1956. De hangsúlyozni szeretnénk, hogy a diktatúra túlerejével szemben veszített csata nem a nemzeti és demokratikus erők történelmi gyengeségét mutatja, hanem a diktatúrák agóniájának mindig figyelme t kívánó veszedelmeit. Hogy így van, hogy a nemzeti és demokratikus erők együttes fellépése, a nemzeti és demokratikus erők ötvöződése csak csatát veszthet s nem többet, arra két mozzanat is hadd emlékeztessen valamennyiünket. Az egyiket a XIX. században i smerte fel 184849 egyik résztvevője, aki kritikusa is volt '4849nek: Kemény Zsigmond. Arra figyelmeztetett az ötveneshatvanas évek fordulóján, amikor már lélegezni lehetett, hogy egy nemzet sohasem felejti el azokat az eszméket és azokat a követelménye ket, amelyekért - szavait idézem - "egykoron nagy küzdelembe bocsátkozott". S végül, de nem utolsósorban szeretném annak a véleménynek itt is kifejezését adni, hogy 1956ot nem elsősorban a protokolláris alkalmak őrzik a jövő számára, hanem az, amit történ elmi tanulságaiból a nemzet magába szívott és ténylegesen gyakorol. Összefoglalóan, talán egy szokatlanabb megfogalmazásban: az, ha látjuk, ha látnánk előrehaladni azt, hogy a nemzet minden tagja embert keres és embert talál honfitársaiban. Köszönöm. (Taps .) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónika frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MSZP. (9.10) DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vészforgatóköny v, alkotmányos válság, választási csalás - súlyos szavak! Orbán Viktor úr, az európai integrációs bizottság elnöke az elmúlt héten nem kevesebbet állított, mint hogy a kormány választási csalásra készül, és a Fidesz rövidesen megkezdi az egyeztetést a Függ etlen Kisgazdapárttal, hogy ezt megakadályozza. Működő demokráciákban vannak olyan demokratikus alaptételek, amelyeket mindenkinek illik betartani. A választások eredményének megkérdőjelezhetetlensége ilyen demokratikus alaptétel, amelyet nem illik, nem sz okás, nem szabad és nem lehet megkérdőjelezni, amennyiben ezek törvényesek voltak, hiszen akkor demokráciánk alapjait kérdőjelezzük meg, a demokratikus intézményrendszer egészét, az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a kormányt, és ez lehetetlenné tesz i a demokratikus működést. Az Európai Bizottság országjelentésében megállapította, hogy Magyarországon 1990ben és 1994ben is törvényes és demokratikus választások voltak. Tekintettel arra, hogy Magyarországot alkalmasnak tartotta ez az országjelentés arr a, hogy megkezdjük az integrációs tárgyalásokat, nyilván tette ezt azért, mert bízott abban, vagy ha úgy tetszik, biztos volt abban, hogy az 1990es, majd '94es törvényes és demokratikus választásokat ugyanilyen követi Magyarországon. Vajon mi indította a rra az európai integrációs bizottság elnökét, hogy az Európai Bizottság állításával szemben foglaljon
