Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
196 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló , valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. számú törvény módosítását kezdeményező, továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló és a választási eljárásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitá jának megkezdése. Az előterjesztéseket T/4750., T/4751., T/4752. és T/4753. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója : E lnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan, négy törvényjavaslatból álló választási csomag fekszik az önök asztalán, amelynek elfogadásával e fontos, ha nem a legfontosabb közjogi témában olyan komplett rendszer születik, amely hosszú távra határozhatja meg választási rendszerünk alapjait, amelyre építve azonban egyes kérdésekben - és ez az anyagi jogi és az eljárási kérdésekre egyaránt igaz - további jogfejlődésre van lehetőség, sőt, adott esetben szükség. A választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozo tt hétpárti albizottság több fordulóban tárgyalta a választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának kérdéseit. A benyújtott választási csomag részét képező törvényjavaslatok a bizottság egyetértését elnyert rendelkezéseket tartalmazzák, míg a bizotts ág által elutasított javaslatokat elhagytuk. Ilyen javaslat volt például a postai szavazás bevezetése, az ajánlóíven történő ajánlás általánossá tétele vagy a nyilvánosság érvényesítése a szavazatszámlálás során de anyagi jogi kérdésekről is szó volt, több ek között az arányosabb képviselet biztosításáról vagy az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentéséről. (10.30) Az elvetett elgondolásokat azonban nem szabad elfelejtenünk. Több olyan kérdés is volt, amelyet csak a következő választásokig hátralévő idő rövidsége miatt nem rendeznek a mostani törvényjavaslatok, ám a választások után célszerű visszatérni rájuk. A benyújtott csomag négy törvényjavaslatot tartalmaz, melyek közül kettő új törvény megalkotására tesz javaslatot. Ezek az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló javaslatok; míg a másik kettő az alkotmány, illetőleg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról rendelkezik. Azok a társadalmi igények, amelyek szükségessé tették a választási csomag elkészítését, a következőkben foglalhatóak össze: a választások időpontjának stabilizálása; a népszavazás és népi kezdeményezés szabályainak összhangba hozása az alkotmány rendelkezéseivel; a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó rend elkezések egyértelművé tétele; a választások és a népszavazások eljárási szabályainak egységesítése. A most az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok az országgyűlési és az önkormányzati választási rendszer anyagijogi szabályaira vonatkozóan nem tartal maznak érdemi változást eredményező rendelkezéseket, ami egyébként a választásokat megelőző kevesebb mint egy éven belül nem is lenne teljesen indokolt. Az eljárási kérdések újrakodifikálásának azonban nincs semmi akadálya. (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Tisztelt Ház! A hatályos alkotmány szerint az Országgyűlést 4 évi időtartamra választják. Az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. Ezek a rendelkezések a választá sok időpontjának egyértelmű és ésszerű meghatározására nem alkalmasak. A probléma oka az, hogy a választások időpontja ciklusról ciklusra egyre későbbre tolódik, így a választás megtartására alkalmatlan nyári és téli hónapokra is áthúzódhat, 1998ban példá ul június 29. és szeptember 29. között kellene az országgyűlési képviselőket megválasztani.
