Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GRÁF JÓZSEF (MSZP):
1947 mezőgazdaság a nemzeti össztermék több mint 7 százalékát adja, ez a szám az EUban csak 2,8, és élelmiszeriparral együtt ez az arány 1112 százalékos. Ezenkívül a mezőgazdaság a központi költségvetés nettó befizetője, bár ezt néhányan vitatják, ezzel a teljesítménnyel viszont Európában egyedülálló. Az elmúlt évek néha meggondolatlan vagy kellően át nem gondolt agrárpolitikája - amelyben t úlzottan átpolitizálódott az agrárgazdaság, akár a néha féktelen szövetkezetellenességre vagy a kárpótlás szabadosságára, vagy a földhasználat és a tulajdon túlzott elválasztására gondolok - sokat ártott ennek az ágazatnak. Ezért kezelnünk kell ezt a helyz etet, és kezelni kell azt a helyzetet, ami mindezek és más kedvezőtlen hatások következtében vidéken kialakult, elsősorban azokon a kistelepüléseken, ahol először vesztették el bejáró munkahelyeiket a városban dolgozó, kistelepülésen lakó honfitársaink, po lgártársaink. A külső és a belső körülmények miatt felszámolt vidéki üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek munka és megélhetés nélkül maradt tagjai és a falvakban legtöbbször öregen vagy betegen maradt idős, nyugdíjas emberek jelentik ma a falvak nehéz sorsú lakóit. Ők az elmúlt évek igazi vesztesei, akiket helyhez kötöttségüknél, szakmai, iskolai végzettségüknél fogva nagyon nehéz visszavezetni a munka világába vagy az emberi élet reményt adó kapuján átsegíteni. Minden felelősséggel bíró képviselőtársam küzd és küszködik e súlyos kettősséggel, amelynek az a lényege, hogy örülünk az ország helyzete ilyen mértékű javulásának, a nemzetközi megítélés, elismerés pozitív változásainak, az ország ipari övezetei jelentős fejlődésének, Győr, Szombathely, Székesfehérvá r új üzemeinek, az ott már időnként fellépő munkaerőhiánynak, és csak reméljük, hogy ezek a hatások elérik Baranya, Somogy, Zala aprófalvainak lakóit is, akik ezen változtatásokat még igazán csak a hírekből, tudósításokból ismerik. Úgy gondolom, az első ig azán pozitív élményük e költségvetés alapján, a jövő évi nyugdíjemelések kapcsán már remélhetőleg őket is megérinti. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1998. évi költségvetés agrárfejezetét vizsgálva nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezzel párhuzamosan több, m ár elfogadott vagy folyamatban lévő agrártörvény készül, születik meg a közeljövőben, és ezek alapvetően fogják befolyásolni az ágazat helyzetét. Elég, ha ebből csak kettőt, a nemzeti agrárprogramot vagy az európai uniós csatlakozás előkészítő tárgyalásait említem. Mindezek tükrében a költségvetésben megjelenő 110 milliárd forintos támogatási összeg, ami a különböző alapok áthúzódó bevételeivel, valamint a privatizációs bevételek ötmilliárdos átcsoportosításával gyakorlatilag megközelíti a 120 milliárd fori ntot, egy igen jelentős előrelépés az elmúlt évekhez viszonyítva; hiszen ez folyó áron 18 százalékos, reálértéken is 3,5 százalékos növekedést jelent. Ugyan egzakt módon ez a költségvetés nem tartalmazza a nemzeti agrárprogram egyik fontos pontját - vagy k övetelésének is fogalmazhatnám , ami a GDP 2,5 százalékos agrár- és vidéktámogatását a mindenkori költségvetésben megjeleníteni szeretné, de a különböző fejezetekben visszakereshetően nagyjából megtalálható ez az összeg. Úgy gondolom, hogy ez a nagyságren d a ma elfogadható és szükséges mennyisége a támogatásoknak. Tisztelt Ház! Igen fontos dolog az agrártámogatások tekintetében azok belső tartalma, a fejezetek egymáshoz való viszonya is, hiszen mindez jól tükrözi, hogy a beterjesztő mely területeket tart k iemelten fontosnak, mely agrárcélokat preferál vagy akár visszafejleszteni kíván. Úgy gondolom, hogy a beruházásokra és fejlesztésekre szánt támogatási összeg mintegy 35 százalékos növekedése az 1997. évihez képest - ami így mindösszesen már 30 milliárdos nagyságrendet tesz ki - megnyugtatja az ezen a területen dolgozókat. Aki belülről is jól ismeri az ágazat helyzetét, az tudhatja, hogy az elhasznált, elavult technika és technológia folyamatos cseréje ma már elkerülhetetlen. Ugyanakkor igen fontos a megfel elő szakértelemmel és az egyéb feltételekkel rendelkező új vállalkozások eszközellátásának a megoldása is. A növekvő anyagi lehetőség ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent mind a támogatást igénybe
